Cu Csung-cse

Zu Chongzhi (kínai írással: 祖冲之, népszerű magyar átírás: Cu Csung-cse, 429–500) kínai matematikus és csillagász, aki a Liu Song dinasztia (Liu Szung dinasztia) és a Déli Qi dinasztia (Déli Csi dinasztia) uralkodása alatt élt. Jiankangban (Csienkangban) (ma Nanking (Nancsing)) született. A családja már régóta csillagászattal foglalkozott, ő is gyorsan bekerült ebbe a tudományos légkörbe. Tehetsége révén már fiatalon híressé vált, Xiaowu (Hsziao-vu) császár az akadémiára, majd a Nankingi (Nancsingi) Birodalmi Egyetemre küldte, hogy kutatásokat végezzen. 461-ben Nanxuban (Nanhszüben) – a mai Jiangsu (Csiangszu) tartománybéli Zhenjiang (Csencsiang) – elfogadott egy hivatali állást, amit a helyi kormánytól kapott.

Eredményei

• Ő vezette be a Daming naptárat (Ta-ming naptárat) 465-ben.
• Az év hosszát 365,24281481 napban adta meg, ami csaknem megegyezik a ma ismert 365,24219878-as adattal.
• Kiszámította a Nap és a Hold fogyatkozásának rendszerességét, ami neki 27,21223 évre jött ki, ami igen közel áll a ma ismert 27,21222 évhez. Ezt a számot sikeresen használta a négy fogyatkozás alkalmával, amit 23 év alatt figyelt meg (436–459).
• Kiszámolta a Jupiter keringési idejét, ami 11,858 évre jött ki neki, ami nagyon közel van a ma ismert 11,862 évhez.
• Két közelítést talált a pi értékének pontosabb becslésére, ami kilencszáz éven keresztül a legpontosabb maradt. Legjobb becslése a pi-re 3,1415926 és 3,1415927 közötti érték, amit ³⁵⁵⁄₁₁₃ (Milü, vagyis „részletes becslés”) és a ²²⁄₇ (Yuelü vagy „durva becslés”) adott ki. Akkoriban ez nagy eredmény volt; úgy érte el, hogy botokat használt, amikből egy 12288 oldalú sokszöget rakott ki. 900 éven keresztül senki nem talált pontosabb eredményt a pi-re.
• Rájött a gömb térfogatának kiszámítási módjára.

Egyéb

Egy holdi kráter és egy aszteroida is a nevét viseli.