Csurenypuszta
| Csurenypuszta (Ciureni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Zálha |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zálha |
| Irányítószám | 457362 |
| SIRUTA-kód | 143094 |
| Népesség | |
| Népesség | 113 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 09″, k. h. 23° 32′ 18″47.202423°N 23.538436°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 09″, k. h. 23° 32′ 18″47.202423°N 23.538436°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csurenypuszta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csurenypuszta település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Csákigorbótól északkeletre, Zálha és Almáscsáka között fekvő település.
Története
A fennmaradt hagyományok szerint Csureny a tatárjáráskor elpusztult település volt. Az elpusztult falu helyét később erdő nőtte be, melyet még az 1800-as évek legvégén is Gyalu Beserici (templom dombja) néven neveztek. A megmaradt lakosok idővel a régi település helyétől lentebb költöztek, mostani helyükre.
Csurenypuszta Almáscsákával és Zálhával együtt Almás vára tartozéka, és Bebek György birtoka volt.
Az 1800-as évek előtt Almáscsákához, majd Zálhához tartozó hely volt. Sorsa 1910-ig megegyezett e két település sorsával, 1910-ben vált külön Zálhától.
1910-ben 192 lakosa volt, melyből 188 román, 1 magyar és 3 német volt. 1977-ben 219 román lakosa volt. A 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint 138 román, 1 magyar lakosélt a településen.
Csurenypuszta a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög k. temploma.
Hivatkozások
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.