Csodatölcsérfélék
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó murvafürt Egyiptomban |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú médiaállományokat. |
A csodatölcsérfélék (éjjelnyílók, Nyctaginaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja, amit az álkörmösfélék közeli rokonának tekintenek. Közel ötven nemzetségébe mintegy 3000 faj tartozik.
Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük [szerkesztés]
Fajai főleg a trópusokon, elsősorban Amerikában terjedtek el.
Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]
Sok fajuk fásszárú.
Forrt, tölcséres leplű viráguk alatt csészére emlékeztető murvalevélkör helyezkedik el. Az álkörmösféléktől leveleik átellenes állása és a fellevelekből kialakult, a virágokat körbefogó, színes csalogatószervük különbözteti meg őket.
Életmódjuk [szerkesztés]
Sok fajukat madarak porozzák be.
Felhasználásuk [szerkesztés]
Több fajuk kerti dísznövény. Közülük a legismertebb a sok színváltozatban elterjedt nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), amit Gregor Mendel genetikai kísérletei tettek híressé.
