Csipkerózsika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csipkerózsika, Viktor Mihajlovics Vasznyecov festménye
Csipkerózsika, Gustave Doré meseillusztrációja (1867)

A Csipkerózsika egy ismert tündérmese. Legismertebb változatát a Grimm fivérek adták ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először Charles Perrault francia meseíró írta le és jelentette meg Csipkerózsika addig szájhagyomány útján terjedő történetét (Lúdanyó meséi, 1697). Ebben, amikor megszületik Csipkerózsika, hét tündért hívnak meg nyolc helyett, viszont nem sokkal később megjelenik a nyolcadik tündér, aki elátkozza a hercegnőt, az átok szerint Csipkerózsika 16 éves korában meg fogja szúrni az ujját egy rokka orsója, és a szúrásba bele fog halni. A hetedik tündér, aki nem ajándékozta meg feloldja az átkot, miszerint nem hal meg csak elalszik 100 évre. A jóslat beteljesül. Ekkor a tündér mindenkit elaltat a kastélyban, kivéve a királyi házaspárt. A vár körül sűrű erdő növekszik. 100 év elteltével egy királyfi vetődik a várba éppen, amikor a hercegnő felébred. Feleségül veszi, de sokáig nem meri elvinni saját birodalmába, mert anyja emberevő fajtájú. Otthon mindig vadászatra hivatkozva rendszeresen elmegy. Születik két gyermekük: Hajnal és Nap. A királyfi apja meghal és ekkor nyilvánosan kihirdeti házasságát és elhozza családját a birodalmába. Hamarosan háború lesz és elkel mennie. Az anyja viszont sehogy sem tűrheti meg menyét és unokáit. Elküldi őket egy erdei házba. Ekkor utasítja a szakácsot, hogy főzze meg először az egyik majd a másik gyermeket, végül pedig a királynét. A szakács viszont mind háromszor bárányokat vág le. Mikor megtudja, hogy átverték nagy hordóban kígyót, békát és mindenféle férgeket hozat, hogy majd abba beleveti menyét és unokáit. Ám ekkor megérkezik fia. Végül beleveti magát és az állatok felfalják.

Változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as években két német testvér, Jacob és Wilhelm Grimm szinte ugyanígy írta le a történetet, az eltérés annyi, hogy ebben 13 javasasszony van, és a hercegnő 15 éves korában szúrja meg az ujját. A történet pedig Csipkerózsika felébresztésénél véget ér.

A történet egyik ősváltozatát Giambattista Basile írta le Pentameron című gyűjteményében, Nap, Hold és Tália címen a 17. században.

Rajzfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több rajzfilmfeldolgozása is született, köztük 1959-ben a Walt Disney-féle, melyben a szereplők nevet kapnak (a hercegnő Auróra, a gonosz tündér Demona (angolul Maleficent), a három tündér Flóra, Fauna és Fiona (angolul Merryweather). Az átok beteljesülését úgy akadályozzák meg, hogy a három tündér neveli fel Csipkerózsikát. A történetet 1952-ben kezdték készíteni, s 1959-ben mutatták be. A film a legnagyobb kasszasiker volt a Ben Hur után, mégsem hozott sok pénzt Disneynek, mert ez volt a legjobb és legdrágább Techniramara felvitt film, és ez a rajzfilm stilisztikailag is szebb mint Pl.: Hamupipőke, mert a hátterekre sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek, mert a cél a látvány gyönyörű létrehozása volt. Az 1960-as Oscar-díjátadón legjobb musical filmzene kategóriában jelölték, de nem nyerte meg a díjat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csipkerózsika témájú médiaállományokat.