Csicsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csicsó (Číčov)
Číčov2.JPG
A katolikus templom
Csicsó címere
Csicsó címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Komáromi
Turisztikai régió Alsó-Csallóköz
Rang község
Polgármester Földes Csaba
Népesség
Teljes népesség 1292 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 29,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csicsó (Szlovákia)
Csicsó
Csicsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 46′ 11″, k. h. 17° 46′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 11″, k. h. 17° 46′ 04″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csicsó (szlovákul Číčov) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Közigazgatási területe 29,5 km².

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csicsó az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye nyugati határán, Nagymegyertől 11 km-re délre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik a Duna bal partjának közelében.

Közigazgatásilag keletről Komáromfüss és Tany, északról Gellér, nyugatról Nagymegyer és Kulcsod, délről Vének és Kisbajcs községek határolják. Mellékutak kötik össze Füssel (3,5 km), Kulcsoddal (6 km) és Nagymegyerrel (12 km). Határában halad el a Duna töltésén a Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Csicsó három településrészből áll: Csicsó (Číčov), Kécs (Kéč) és Keresztmajor (Krížový Dvor).[2]

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban, az iskola közelében hosszú ideje fészkelnek a gólyák. 2012-ben két, 2013-ban három fióka repült ki a fészekből.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1172-ben említi oklevél először Chichou alakban, ekkor a pannonhalmi bencés kolostor kapta adományba. 1268-ban a komáromi vár tartozéka, majd a gróf Csesznekyek, Pálffyak és a Kálnokyak az urai. A 13. századból fennmaradt feljegyzések szerint lakói halászattal foglalkoztak. A 15. században két falu is létezett itt: Alsó- és Felsőcsicsó. Bár a töröknek nem volt adófizetője, több támadás is érte. 1657-ben a Zichy család kezére került, ugyanebben az évben a féli reformátusok az érseki üldözés elől menekülve Csicsón telepedtek le. 1682-ben ide is elért az ellenreformáció és megszüntették a református eklézsiát. Határában zajlott a Thököly-felkelés egyik ütközete. A 18. század elején a csicsóiak (Komárom vármegye többi falujával együtt) a kurucokat támogatták. Ekkor pestisjárvány is pusztított itt. 1787-ben 110 házat és 714 lakost írtak össze Csicsón.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában (1848) így ír a faluról: Csicsó, falu, fekszik az öreg Duna közelében, ott, hol Komárom Győr vármegyével a Csiliznek Dunába folyása által határoztatik, minden hegy és halom nélküli rónaságon, Komáromtól nyugotra 3 mértföldre. Határa 5945 2/8 rész holdra terjed, mellyből belső telek 66 2/8 h., szántóföld 1204 1/8 h., kaszáló 1841 3/8 h., erdő 192 2/8 h., nádas 185 5/8 h., legelő 2160 h., lapos és mocsáros terület 300 h. Ebből jobbágysági szántóföld 879 rét 1015 hold. Egész jobbágytelek van 32 30/32 rész. Folyóvize a szomszéd Duna , mellynek áradásai ellen 2017 ölnyi töltéssel védetik; folyóerek a Csiliz és Miller. A föld minősége elsőosztálybeli, terem híres sikeres búzát, továbbá árpát, tengerit, burgonyát, hanem a rozs és zab nem díszlik. A marhatenyésztés a sok lapályos, vizenyős térség miatt, középszerű karban. Népessége 970 lélek, mely közt 50 nemes családfő; nyelvre nézve mindnyájan' magyarok ugyan, de eredetet tekintve az említett zsidókon kívül van 21 cigány is. Van itt továbbá 64 jobbágy gazda (62 református 2 r. katolikus), 55 házas zsellér (28 reform. 27 római kath.) 51 hazátlan zsellér (30 kath. 21 reform). A földmívelő gazdákon kívül vannak mesteremberek is számosan u. m. 6 molnár (2 legénnyel s 2 inassal) 2 kovács ugyan annyi legénnyel, 6 szabó egy legénnyel, 5 takács 2 legénnyel, 2 mészáros és 1 bognár. A molnárok a kolosnémai, a kovácsok és szabók a győri, a takácsok a nagy-megyeri czéhekhez tartoznak. Bolt kettő t. i. urasági és curiabéli; pálinka- és serfőzés az urasági épületben jószerű és kelendő, téglát nemcsak az uraság, hanem a curiálisták és jobbágyok is égetnek. A halászat, melly a Dunán és tavakon a birtokos gróf és curiálisták magán tulajdonuk, szép haszonnal űzetik. Egy csinos katholikus és református templomon kívül említést érdemel a grófi régibbmodorú s belől szépen bútorozott kastély , mellyhez nem nagy, de igen díszes angolizlésű kert tartozik. Az utakkal szépen rendezett erdőben fáczánok tenyésztetnek. — Főbirtokosa a helységnek gr. Zichy család, s ez időben gr. Zichy István; ezenkívül a Nagy és Pality nemes családok, mint régiadományú közbirtokosok. A grófi család birtoka áll 7 1/2 curiából s 32 jobbágy telekből; a közbirtokosoké 4 régiadományú cariából; végre a plébániához a földesúr által 1 1/2 cúria adományoztatok. Hajdan a komáromi vár s urodalom birtoka volt. [2]

1861-ben és 1863-ban tűzvész pusztítja el a falu házait. Lakói főként halászattal foglalkoztak. 1899-ben árvíz pusztított. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1965-ben a Duna árvize pusztította (a megáradt folyó itt szakította át a töltést). A faluban alig maradt épen ház, 158 ház összedőlt, 105 pedig megrongálódott. Az újjáépítés során elveszítette eredeti arculatát, csak néhány hagyományos stílusú épület maradt fenn. A rendszerváltás után a Kálnoky-család visszakapta a kastélyt és 400 hektár földterületet. Az ezredforduló utáni években sok pozsonyi betelepülő vásárolt házat Csicsón.

A református templom

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1356, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1397 lakosa volt (ennek 91%-a magyar nemzetiségű).

2011-ben pedig 1292, melyből 112 szlovák, 1118 magyar, 6 cseh, 1 német volt és 55 esetben ismeretlen a nemzetiségi hovatartozás.[4]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után a 120 lakost foglalkoztató szövetkezet megszűntével visszaesett a mezőgazdaság jelentősége. A 2000-es évek elején még 30% feletti munkanélküliséget az ingázás csökkentette 12,2%-ra (2007), a legtöbben Győr üzemeibe járnak dolgozni. A község határában kiterjedt gyümölcsösök találhatóak (főleg almáskertek), szőlőtermesztés és bortermelés is folyik. A falutól keletre nagy kavicsbánya üzemel. Napjainkban növekszik az idegenforgalom jelentősége, elsősorban a Duna menti érintetlen ártéri erdőségek, valamint a nemzetközi Dunamenti kerékpárút és a hagyományőrző rendezvények vonzzák a látogatókat.

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attila-park

A faluban aktív Csemadok-szervezet működik. 2004 óta minden nyáron hagyományőrző napokat tartanak az aratási munkák és a régi mesterségek bemutatásával. Csicsóban központi alapiskola található, mely a szomszédos Kolozsnéma és Füss községek gyermekeit (2007-ben 185-en látogatták) is fogadja. 2002-ben Gáspár Sámuelről nevezték el.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zichy-kastély
  • A Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templomát a Zichyek építtették 1660-ban, majd a 18. században átalakították. 1965-ben árvíz rongálta meg, mely után 1967-ben állították helyre. 1993-ban felújították.
  • Református temploma 1788-ban épült klasszicista stílusban, tornyát 1796-ban építették.
  • Kastélyát Zichy István kezdte építtetni 1657-ben reneszánsz stílusban, majd négybástyás erődítménynek építették ki. A 18. században barokkizálták, majd a 19. század második felében neobarokk formát kapott. 1945 után iskolává építették át. A rendszerváltás után a Kálnoky-család visszakapta és felújítatta az épületet. A kastélyhoz értékes park tartozik, melyet a 19. század második felében létesítettek.
  • Az 1965-ös gátszakadás helyén emléktábla látható.
  • Egykori apácakolostora 1889-ben épült.
  • Attila hun uralkodó fából faragott szobrát 2005-ben avatták fel. A szobrot 2009 júniusában ismeretlenek gyúlékony anyaggal lelocsolták és felgyújtották. A műalkotás csak enyhén károsodott.[5]
  • Árpád vezér tölgyfaszobrát 2006 augusztusában avatták fel az Attila-parkban. Az iskola előtt egy nemzetközi alkotótábor szobrait helyezték el.
  • A szlovákiai nyelvtörvény elutasítását jelképező tölgyfa-szobrot 2009. augusztus 30-án avatták fel.[6]
  • A falu egykori kántortanítójának, Gáspár Sámuelnek az emlékére 2007-ben emlékszobát rendeztek be.
  • A két világháború áldozatainak egymás mellett elhelyezett két emléktábláját 1993 júniusában avatták fel.
  • Turul-szobor[7]

A Csicsói-holtág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában található a Duna holtága (szlovákul Číčovské rameno), melynek helyi elnevezése Lioni-tó. A holtág védett természeti terület gazdag állat és növényvilággal, 72 hektáros terület a legszigorúbb védelem alatt áll. A Lioni-tó körül 1989-ben 6 km-es tanösvényt alakítottak ki. A holtág a Csallóköz legérintetlenebb része, a 3 m közepes mélységű, tündérrózsával és sárga tavirózsával borított Lioni-tó eredetileg a Duna meandere volt, melyet 1840-ben, a gőzhajózás megindulásakor vágtak el a folyótól. A sűrű ártéri erdő (főként fűz- és nyárfákból áll) számos védett madárfajnak nyújt otthont (gém, parti fecske, vadkacsa). A holtág az ívóhelye az őshonos dunai badpontynak, de megtalálható itt a szigorúan védett lápi póc is. A parti növényzet nádból, kákából és sásból áll.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barta, F. J. - Willvonseder, K. 1934: Zur ur- und frühgeschichtlichen Besiedlung der Grossen Schütt. Sudeta 19, 1-22.
  • Eduard Beninger 1937: Die germanischen Bodenfunde in der Slowakei. Reichenberg/Leipzig, 32 No. 6-7.
  • Štollmann, A. 1962: Číčovské mŕtve rameno Dunaja. Sborník prác z ochrany prírody v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 57-60.
  • Kuzma et al. 2001: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 2000, 112-138.
  • Varsik, V. 2004: Doplňovací výskum vo Veľkom Mederi a zisťovací výskum v Číčove. AVANS 2003, 192-193.
  • Vasárnap, 2007. június 22., 14-15. pp. (Kövesdi Károly cikke)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsó témájú médiaállományokat.