Csúszós lejtő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csúszós lejtő vagy csúszka-érv olyan informális érvelési hiba, amely egy lépésnek megállíthatatlan, egyre növekvő következményeket tulajdonít. A metafora lényege, hogy ha elindulunk egy lejtőn, azon megcsúszunk és elkerülhetetlenül lezuhanunk. A csúszós lejtőt használó fél nem veszi figyelembe (vagy tudatosan elhallgattja), hogy a sorozatlánc megszakítható, a hibák kijavíthatók, az események akár visszafordíthatóak is. A racionálisan vitázónak ebben az esetben az a feladata, hogy rávilágítson arra, hogy a vitapartner feketén-fehéren látja a dolgokat, és még ha A meg is történne, ismerni fogjuk annak a megoldását, hogy B-t elkerüljük. Így, ha a vitapartner azzal érvelt, hogy a elérünk a D-ig, akkor az a társadalom felbomlásához vezet, a közönséget meg lehet nyugtatni, hogy az egy távoli eshetőség, ami nem fog megtörténni.

Gyakran használják politikai vitában, például ellenérvként valamilyen tevékenység legalizálásával szemben.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aki húst eszik, nem tiszteli az állatokat. Aki nem tiszteli az állatokat, nem tisztel semmilyen élőlényt. Aki nem tisztel semmilyen élőlényt, előbb-utóbb gyilkolni kezdi az embertársait. Végül teljesen kiirtjuk egymást. Ezért nem szabadna senkinek húst ennie.[1]
  • Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól a patkószeget![2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. David Roberts: Reasoning: Other Fallacies
  2. Angol népköltés, Károlyi Amy fordításában

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]