Cigány dzsessz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cigány dzsessz a budapesti (vagy budapesti kötődésű) muzsikus cigányok által játszott dzsessz zene. A fogalom jelentése kevésbé behatárolható, mint a szinti szving esetében, ennek ellenére mind a szűkebb szakma, mind a szélesebb közönség által gyakran használt kifejezés.

Definíciós nehézségek[szerkesztés]

  • A cigány dzsessz kifejezésnek régebben a szakmai zsargonban – némi pejoratív felhanggal – a zenének, pontosabban a zenélésnek egyfajta megközelítését értették, mely a spontaneitást hozta előtérbe. Mára azonban a kifejezésnek ez az értelme elhalványult.
  • A pesti dzsesszéletben egyaránt zenélnek cigány és nem cigány előadók. A dzsessz alapvetően nemzetközi irányzat, a zenészek nemzetiségi hovatartozásának nincs jelentősége. A cigány és nem cigány zenészek nagyon sokszor együtt lépnek fel, közös lemezeket adnak ki. Ebből a szemszögből közelítve nem értelmezhető a cigány dzsessz fogalma.
  • Néhány esetben azonban a műfaj egyes irányzatainak megvan a határozott kötődése egy szűkebb kulturális körhöz, etnikumhoz. Ilyenek például a latin dzsessz és a szinti szving irányzatai. Az egyes cigány zenészeknek a cigány autentikus népzenét a dzsesszbe építő, „cigány etno-dzsessz” zenéjét határozottan etnikus alapon lehet cigány dzsessznek nevezni. Az etnikai kötődés más módon is hangsúlyt kaphat. Babos Gyula ilyen típusú zenét játszó zenekara a Project Romani nevet kapta, Szakcsi Lakatos Béla cigány nyelvű címet ad lemezének: Na dara! – Ne félj!.
  • A szakma és a közönség azonban ennél lényegesen szélesebb körben használja a kifejezést. Roma Jazz Esten vagy Roma Jazz Fesztiválon nem csak ilyen típusú zenét játszanak, hanem megszólalnak a dzsessz egyéb irányzatai is.
  • Mindezek mellett érdekes adalék, hogy míg a cigány dzsessz kifejezés közkeletű, addig ezzel szemben olyan kategóriák nem alakultak ki ki a köznyelvben hogy magyar dzsessz vagy nem cigány dzsessz.

A cigány dzsessz gyökerei[szerkesztés]

Kávéházi cigányzene[szerkesztés]

A cigány dzsessz előadói – néhány kivételtől eltekintve – a magyarcigányok zenészdinasztiáiból kerülnek ki. A muzsikus cigányok saját műfaja az úgynevezett vendéglátós- vagy kávéházi cigányzene, másik nevén a magyar nóta. Azonban zenei szolgáltatóként minden igényt ki kellett szolgálniuk, így a repertoárba bekerültek eleinte a polkák, keringők, más divattáncok és operettdalok is. A hangosfilmek és a rádiózás megjelenésével a különbözős dzsesszes hangvételű számok is egyre népszerűbbek lettek a közönség körében, így a cigányzenekarok ezeket is játszani kezdték. A hagyományos cigányzenétől való elfordulás részben a közízlés változásával, részben politikai okokkal magyarázható. Az ötvenes években a cigányzenét a letűnt uralkodó osztállyal társították és így nemkívánatosnak minősült. 1956. után pedig a cigányok forradalmi részvétele miatt vonták be sok cigányzenésznek a működési engedélyét. A muzsikus cigány családok nagy részében ekkor a gyerekeket már más hangszereken kezdik el tanítani és taníttatni. A hagyományos cigányzenét a dzsesszel az improvizatív játékmód és az esztam-ritmus rokonítja.

A „mainstream” irányzatok[szerkesztés]

A cigány zenészek magas szintű technikai és összhangzattani tudásra és nagyfokú virtuozitásra tettek szert a dzsessz különböző ágaiban, mint a swing, bebop, hardbop, cool és a különböző fúziós irányzatok. Ekkor jelenik meg a szakmai zsargonban – kissé pejoratív értelemben – a cigány dzsessz kifejezés, értve alatta azt a jelenséget, amikor a cigány zenészek próba nélkül, a repertoárt csak szóban egyeztetve lépnek fel; a számokat sokszor első hallás után eljátsszák, és természetesen virtuóz módon rögtönöznek – mindezzel a közönség nagy tetszését váltva ki. A cigány dzsessz kifejezés ebben az értelemben az „ösztönös”, „spontán” és „népszerű”, „populáris” zenélést jelentette a „tanult”, „átgondolt” és „művészi” előadásmóddal szemben. A cigány dzsessz mint kifejezés ebben az értelemben már nemigen használatos, sokkal inkább egyfajta etnikai-kulturális értelme van.

Kortárs komolyzene[szerkesztés]

A pesti – nem csak cigány – dzsessz az utóbbi időben nyitottá vált más zenei műfajok felé is. Egyik ilyen meghatározó irányzat a 20. század komolyzenéje. Elsősorban Bartók Béla szellemi hagyatéka jelentős, nem egyszer konkrét művei is beépülnek a dzsessz-darabokba. Emellett a század második felének az úgynevezett kortárs komolyzenéje is hatással van a dzsesszre.

Népzenék[szerkesztés]

Ahogyan az 1960-as 70-es években a rockzene, úgy a 80-as, 90-es évektől a különböző népzenék gyakorolnak jelentős hatást a dzsesszre. A cigány dzsesszzenészek a különböző folkos irányzatokon belül előszeretettel nyúlnak az autentikus cigány népzenéhez, mely a cigányságnál máig élő jelenség. Ez határozottan etnikus karaktert ad a cigány zenészek által játszott dzsessznek, pontosabban csak egyik ágának.

Cigány dzsessz előadók[szerkesztés]

Hegedűsök[szerkesztés]

Gitárosok[szerkesztés]

Zongoristák, billentyűsök[szerkesztés]

  • Balázs József
  • Balogh Csibe Jenő
  • Balogh Zoltán
  • Botos Robi
  • Cseke Gábor
  • Csík Gusztáv
  • Csíkos József
  • Egri János Jr.
  • Farkas Zsolt
  • Füsti Balogh Gábor
  • Gáspár Károly
  • Horváth Balázs
  • Jáger Bandi
  • Jónás Rezső
  • Ifj. Jónás Rezső
  • Szakcsi Lakatos Béla
  • Szakcsi Jr.
  • Szakcsi Lakatos Róbert
  • Oláh Tzumo Árpád
  • Oláh Dezső
  • Oláh Kálmán
  • Oláh Krisztián
  • Oláh Zoltán
  • Pintér Zoltán
  • Rafael Márió
  • Varga Tivadar

Szaxofonosok[szerkesztés]

Bőgősök, basszusgitárosok[szerkesztés]

  • Barcza Horváth József
  • Duka Norbert
  • Egri János
  • Horváth Plutó József
  • Kunu László
  • Lakatos Bögöly Béla
  • Lakatos Pecek Krisztián
  • Oláh Péter
  • Oláh Zoltán
  • Orbán György
  • Schildkraut Vilmos
  • Torma Rudolf
  • Pege Aladár

Dobosok[szerkesztés]

  • Balázs Elemér
  • Balogh László
  • Csörsz Zoltán
  • Jávori Vilmos
  • Jellinek Emil (Emilio)
  • Kőszegi Imre
  • Lakatos László
  • Lakatos Pecek Géza
  • Lakatos Pecek András
  • Látó Attila
  • Radics Máté

Énekesek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Cigány tematikájú összefoglaló szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap