Chrysler Building
Chrysler Building | |
Település | Midtown Manhattan |
Cím | 405 Lexington Avenue, Manhattan, New York, Amerikai Egyesült Államok |
Építési adatok | |
Építés éve | 1928 - 1930 |
Megnyitás | 1930. május 27. |
Építési stílus | Art déco |
Tervező | William Van Alen |
Építész(ek) | William Van Alen |
Építési költség | 15 millió dollár |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | felhőkarcoló |
Tulajdonos | Tishman Speyer |
Alapadatok | |
Magassága | 318,9 m |
Alapterület | 111 201 m² |
Egyéb jellemzők | |
Emeletek száma | 77 |
Liftek száma | 32 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 45′ 05″, ny. h. 73° 58′ 33″40.751431°N 73.975719°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 05″, ny. h. 73° 58′ 33″40.751431°N 73.975719°W | |
Chrysler Building weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Chrysler Building témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Chrysler Building egy art déco stílusú felhőkarcoló New Yorkban, Manhattan keleti oldalán, a 42. utca és a Lexington Avenue találkozásánál. 318,9 méteres magasságával jelenleg – a One World Trade Center, az Empire State Building és a Bank of America Tower után, holtversenyben a New York Times Buildinggel New York City tizenegyedik legmagasabb épülete. 1928 szeptemberében kezdték építeni, 1930-as átadása után tizenegy hónapig birtokolta „a világ legmagasabb épülete” címet, és mindmáig a legmagasabb téglaépület a Földön, bár rendelkezik egy belső acélvázzal.
Története
Az épület homlokzatának dekoratív elrendezése és a belső tér kialakítása nagyrészt geometriai. Walter P. Chrysler kérésére (aki az épületet megrendelte) rozsdamentes acélból készült, autóra utaló szimbólumokat alkalmaztak díszítőelemként (mint például egy autó hűtősapkája), amik például a torony alapjának hátuljánál a beugró frízeken és az épület más részein jelennek meg.
A kiugró sarkok hiánya és a lesimított megjelenés az 1920-as évek modernizmusára volt jellemző.
Az 1980-as évek elején nagyobb mértékű restaurálást végeztek rajta.
Források
- "Chrysler Building." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2008