Casablanca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Casablanca
Casablanca - Pêlemêle (03).jpg
Casablanca zászlaja
Casablanca zászlaja
Közigazgatás
Ország  Marokkó
Régió Nagy Casablanca
Irányítószám 20000-20200
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– elővárosokkal 3 850 000 fő
Földrajzi adatok
Terület 324 km²
– elővárosokkal 1 615 km²
Időzóna WET (UTC+0)
WET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Casablanca  (Marokkó)
Casablanca
Casablanca
Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 33° 32′, ny. h. 7° 35′Koordináták: é. sz. 33° 32′, ny. h. 7° 35′
Casablanca weboldala

Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar beïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részében, az Atlanti-óceán partján, Nagy-Casablanca régió központja.

Marokkó és a Magreb legnagyobb városa, fő kikötője, haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) és gazdasági központja. (A politikai főváros Rabat.) Afrika hatodik legnagyobb városa.

A város területe 324 km², népessége 3,1 millió. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Francia Protektorátus előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Casablanca területét legalabb a 7. századtól berberek lakták.[1] Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák.

Casablanca műholdképe

A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.

Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét.

A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.

Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt.[2] Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.[3]

A francia uralom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Twin Center
Casablanca kikötője

1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bar hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.

Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)

Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Casablanca - Jewish Virtual Library
  2. Pennell (2003), i. m. 121. old.
  3. Pennell (2003), i. m. 149. old.
  4. CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]