Casablancai konferencia
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
A casablancai konferencia 1943. január 14. és január 24. között folyt. Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt döntöttek a szövetségesek észak-afrikai, szicíliai és olaszországi partraszállásairól. Napirendre került a brit-magyar különbéke is. Emellett "előkészültek" Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozójára, amelyet november 28. és december 1. között Teheránban tartottak meg.
A konferencia eseményei [szerkesztés]
Amint gyakran megesett, inkább az események, mintsem a vezérkari főnökök huzakodásai vezettek a döntéshez. Mivel a tengelyhatalmak erői még mindig tartották Tuniszt, az észak-afrikai offenzívát meg kell erősíteni, és sikeresen befejezni. Utána azonban már késő lesz ahhoz, hogy még 1943-ban összevonják a csapatokat egy észak-franciaországi partraszálláshoz, úgyhogy az észak-afrikai csapatok inkább Szicíliát szállják meg. Az amerikaiak Szicília elfoglalását csak a befejező lépésnek tekintették a Földközi-tenger megnyitásában a szövetséges hajózás számára, az angolok viszont az Olaszországgal való leszámolás első lépésének tekintették. Rooseveltnek nem számított a katonai akció helye, az amerikai vezérkari főnökök pedig nemigen elégedetlenkedhettek a földközi-tengeri hadszíntérrel, amikor éppen egy amerikai tábornok, Eisenhower volt a főparancsnok. Az amerikaiak azt hitték, kikapcsolták a játszmából De Gaulle-t, de ez tévedésnek bizonyult később. A konferencia végén Roosevelt kitűzte a szövetségesek hadicélját: a tengelyhatalmak feltétel nélküli megadását.
