Camp (stílus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
RuPaul by David Shankbone.jpg

A camp egy mesterkélt, túlzásokat alkalmazó, szinte minden művészeti ágban (film, zene, irodalom, képzőművészet, divat, smink, stb) alkalmazott kifejezési forma, amely a rossz ízlés szubkultúrájára épül. Gyakran tartalmaz ironikus elemeket, jellemzője a hatásvadász, a tüntetően extravagáns vagy nőies viselkedés és megjelenés, a kitalált és modoros színészi játék, a mesterkéltség, a játékosság és a teatralitás. A camp stílussal jellemzik a túlzottan divatos, nőiesen puha, homoszexuális attitűddel rendelkező megnyilvánulást is.[1]

A camp az 1960-as években része volt az akadémiaellenes populáris kultúrának, és népszerűsége az 1980-as években elősegítette a művészet és a kultúra posztmodern nézeteinek széleskörű elfogadását.[2][2]

Fogalmi megközelítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A camp szó – giccses, felszínes, talmi értelmében – a 20. század elején keletkezett, alapja egy francia zsargonszó: „se camper”, azaz ágálni, pöffeszkedni, magát túladagolni, megjátszani.[3] Amikor a kifejezés megjelent, akkor a jelentése még csak hivalkodó, eltúlzott, affektáló, teátrális volt és a nőies viselkedésre utalt. Az 1970-es évek közepén a definíció módosult mint közhely, mesterséges, középszerű, hivalkodó, szélsőséges természetű. Susan Sontag esszéje Note on "Camp" (1964) (Megjegyzések a "Camp"hez) kihangsúlyozza a stílus kulcsfontosságú elemeit: ravaszság, könnyelműség, naiv hatásvadászat és a felesleges "sokkoló" elemek. Sontag szerint a "Camp életérzés kikapcsol, depolitizál – vagy legalábbis apolitikussá tesz". A camp esetében színlelés, a modor és az ízlés felértékelése mesterséges, vulgáris, banális.[4]

A camp szorosan kötődik a giccshez, és a hozzá tartozó fogalmi rendszert gyakran a "vacak" jelzővel illetik. Susan Sontag szerint a camp öntudatos, magát felvállaló giccs. A camp tudja magáról hogy camp, a giccset "fogyasztó" közönség nem tudja, vagy nem ismeri el, hogy ami tetszik neki, az giccs.[4]

A camp kötődik a posztmodernhez is. Sontag úgy véli, hogy "...a camp mindent idézőjelben lát. Ez nem egy lámpa, hanem egy „lámpa”, nem nő, hanem "nő" Linda Hutcheon a fogalmat a paródiával hozza összefüggésbe mint az egyik fő jellemzőjét a posztmodern művészeteknek.[5] "A kétneműség, a hermafroditizmus vagy annak megjátszása (David Bowie) tuti, hogy camp. Ami ciki, ott minden mást jelent, mint ami"[6]

A camp mint fogalom az 1960-as évektől esztétikai vizsgálódások tárgya, ebből a szempontból is különbözik a giccstől, amely nem a rossz művészettel azonos, hanem egy, a művészeteken kívül értelmezett kereskedelmi célú termék. Sontag szerint a camp egyfajta esztéticizmus. „Annak a módja, hogy a világot esztétikai jelenségként értékeljük. Mégpedig ily módon camp módon nem szépsége, hanem csináltságának, stilizáltságának foka szerint” [4]

Samuel R. Delany szerint a camp eredetileg a nőimitátorok és prostituáltak egyfajta kifejezési formájaként jött létre, a férfiak által hordott női ruhákat nevezték így, de „köcsögöt” is jelentett. [7] A természetellenes esztétizálásra való törekvés elsősorban a színpadiasságban jelentkezik, és ennek fontos eleme a nemekkel folytatott játék. A hatvanas években a concept art részeként jelentkezett.[8]

Leginkább a popkultúrában, a pop-artban gyakori, de a futószalagokon gyártott tömegárura is jellemző. Sontag szerint a camp az esztétikum fogalomkörébe tartozó valami: "A camp színtiszta esztétikum", de egyben ravasz stilizáció, egyúttal a középosztály átverése. A camp egyfajta életérzés, látásmód.[4]

A posztmodernizmus megjelenése az 1980-as években már elmosta a határokat a giccs és a "magas" művészet között. Ennek egyik megnyilvánulása az úgynevezett "camp érzés", amely a "nőies érzékenységgel" hozható összefüggésbe, bár ez nem ugyanaz, mint maga a camp. Egy hipotetikus példa a festmények világából: egy tó partján álló bőgő szarvast bizonyára giccsesnek neveznénk, ám a camp ennél többet tesz, annak érdekében, hogy ne keverjük a giccsel, a camp egy feliratot rak a képre: "úszni tilos!". Az eredeti, szentimentális motívumot ez a felirat semlegesíti, és így lesz a képből camp. A camp keményvonalas támogatói ragaszkodtak ahhoz, hogy a "camp egy olyan hazugság amely meg meri mondani az igazságot." [9]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Definition: Camp. Purdue University, College of Liberal Arts. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  2. ^ a b camp Facts, information. The Oxford Pocket Dictionary of Current English. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  3. Szőcs István: Ciki, camp - giccs?. Helikon Irodalmi Folyóirat, 2008. március 25. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  4. ^ a b c d Susan Sontag: Notes On "Camp". Interglacial, 1964. október 7. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  5. Felluga, Dino: Introduction to Linda Hutcheon, Module on Parody. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
  6. Temesi Ferenc: Magyar camp: a ciki. MN Magyar Nemzet, 2008. február 16. (Hozzáférés: 2011. március 6.)
  7. Samuel R. Delany. Times Square Red, Times Square Blue. New York: NYU Press (1999. október 7.). ISBN 978-0814719206 
  8. Benkő Krisztián: A campről. Prae.hu. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
  9. Pam Kueber: On “kitsch”, “camp” and Susan Sontag. Retro Renovation. (Hozzáférés: 2011. március 6.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]