Kalifornia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Jelen szócikk Kalifornia állammal foglalkozik. Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.
|
|||||
| Az állam beceneve: The Golden State | |||||
 |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa | |||||
| Legnagyobb város | |||||
| Kormányzó | |||||
| Hivatalos nyelv | |||||
| Terület – összesen |
Terület szerint 3. 410 000 km² |
||||
| Népesség – 2000. évi adatok |
Népesség szerint 1. 33 871 648 fő |
||||
| Népsűrűség – 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 12. 83,78 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba – sorrendben |
31. |
||||
| Időzóna | PST: UTC-8/-7 | ||||
| Szélesség | 32°30'É – 42°É | ||||
| Hosszúság | 114°8'Ny – 124°24'Ny | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
402,5 km 1240 km |
||||
| Postai rövidítés | CA | ||||
| ISO 3166-2 | US-CA | ||||
| Weblap | www.ca.gov | ||||
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik. |
Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Baja California állam határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a portugál Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t szerzetesek alapították 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
[szerkesztés] Gazdaság
Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja. Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”.
[szerkesztés] Éghajlat
Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.
Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok, és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 30 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-t, a legmelegebb hőmérsékletet a Death valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a közigazgatási lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei |  |
||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||
