Bíró Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 25., 14:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Bíró Anna
Született1865. július 26.
Brassó
Elhunyt1947. szeptember 2. (82 évesen)[1]
Budapest X. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SablonWikidataSegítség

Bíró Anna, Karmiol Anna (Brassó, 1865. július 26. – 1947) színésznő.

Életútja

Karmiol Sámuel és Bíró Julianna leánya. Színipályára lépett 1880. július 1-én, Sztupa Andornál, ahol 1884-ig működött. 1889-91-ben Kolozsvárott volt szerződésben, majd Arad szerepelt Leszkay Andrásnál. 1900-as évek elején a Népszínháznál játszott, majd tagja volt a Király Színháznak 1907-től. 1911-ben Pécsre került, 1916-17-ben a Népoperánál szerepelt. szerződtette. 1918. január 9-én nyugalomba vonult, azonban fellépett még 1921-ben a Blaha Lujza és a Scala, 1921 őszétől a Király Színházban. 1923-ban az Andrássy és a Blaha Lujza Színházban játszott, 1928-30-ban a Magyar, 1931-ben a Király Színház, 1933-ban a Royal Orfeum foglalkoztatta, s 1942-ben az Új Magyar Színházban láthatta a közönség.

Első férje Kulinyi Márton (Szentes, 1859. december 23. – 1888) színész volt, gyermekeik Vincze Zsigmondné Kulinyi Mariska és Kulinyi Ferenc volt színigazgató. Unokái Vincze Márton díszlettervező és Vincze Ferenc zeneszerző. Második férje Nyárai Antal volt, akivel 1904. augusztus 11-én kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban.[2]

Filmszerepei

  • Rákóczi-induló (1933) – társaságbeli hölgy
  • A kölcsönkért kastély (1937) – Klementin néni
  • Süt a nap (1938) – falusi asszony
  • Késő (1943) - társaságbeli hölgy

Jegyzetek

  1. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 14.)
  2. Bp. VIII. ker. állami házassági akv., 830/1904. folyószám

Források

További információk

  • Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.