Ugrás a tartalomhoz

Báron Jónás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báron Jónás
Született1845. november 23.
Gyöngyös
Elhunyt1911. augusztus 17. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBáron Sándor
Foglalkozása
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (1864–1869, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5. parcella, 1. sor, 17. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Báron Jónás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báron Jónás (Gyöngyös, 1845. november 23.Budapest, 1911. augusztus 16.)[1] orvos, egyetemi tanár.

Élete

[szerkesztés]
Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5-1-17.

Báron Ármin hitközségi jegyző és Büchler Babetta gyermekeként született szegény sorban élő zsidó családban. A Pesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1864). Tanulmányait a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1869-ben avatták orvosdoktorrá. Sebészi, szülészi és szemészmesteri képesítést szerzett.[2] Első munkahelye a Szent Rókus Kórház sebészeti és nőgyógyászati osztálya volt, ahol gyakornokként működött. 1871 és 1873 között a Pesti Izraelita Kórház alorvosa, 1873–1874-ben a Budapesti Tudományegyetem Sebészeti Kórházának műtőnövendéke volt. Az osztály igazgatója, Kovács József felismerte tehetségét és egyengette útját. 1874 júliusában kinevezték a Budapesti Izraelita Kórház fősebészévé.[3] 1879-ben a sérvek kór- és gyógytana című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[4]

Szakértekezései a Gyógyászat, az Orvosi Hetilap, a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse, a Wie­ner Medizinische Presse és a Wiener Medizinische Wochenschrift folyóiratokban jelentek meg. Rendes tagja volt a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. Többször elnökölt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók ülésein. A sebész szakosztály alelnöke, majd a Magyar Sebésztársaság alapító tagja volt. 1911. augusztus 16-án szívbénulás következtében vesztette életét.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Deutsch Karolina, Ilka (1860–1939)[5] volt, Deutsch Sámuel nagykereskedő és Waitzner Mária lánya, akivel 1881. március 20-án Budapesten kötött házasságot.[6]

Gyermekeik:

  • Báron Hugó (1883–1908)
  • Báron Imre (1884–1884)
  • Báron Sándor (1886–1961) orvos. Felesége Goldberg Mária Anna (1895–?)[7]
  • Báron Gyula (1891–?) orvos. Felesége Sommer Mária Gizella (1896–?).
  • Báron Mária (1894–1975). Férje Székely (Stern) József (1885–1955) orvos.
  • Báron Leó (1898–1945). műszaki tisztviselő. Felesége Herold Gertrúd.
  • Báron Piroska (1905–?). Férje Lénárd Lőrinc (1897–?) gazdálkodó.

Művei

[szerkesztés]
  • A sebészi kór és gyógytan alapvonalai Heitzmann K. tudor munkája nyomán. (Pest, 1871)
  • A gyökeres sérvműtétekről. (1891)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 400/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  2. Orvosi Hetilap, 1870. szeptember 25. (14. évfolyam, 39. szám)
  3. Orvosi Hetilap, 1874. augusztus 2. (18. évfolyam, 31. szám)
  4. Gyógyászat, 1879. szeptember 20. (19. évfolyam, 38. szám)
  5. Báron Jónásné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 261/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 85/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  7. Báron Sándor házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 460/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]