Bucsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsa
Bucsa címere
Bucsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szeghalmi
Kistérség Szeghalomi
Jogállás község
Polgármester Kláricz János[1]
Irányítószám 5527
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 2223 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 38,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 55,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bucsa (Magyarország)
Bucsa
Bucsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″
Bucsa (Békés megye)
Bucsa
Bucsa
Pozíció Békés megye térképén
Bucsa weboldala

Bucsa község Békés megye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsa Község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között, a három megye Békés, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye találkozásánál . A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz, mely a falutól 13 km-re csatlakozik a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagon található. A falu a Sárrét-csatorna partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bucsa és környéke már az újkőkor idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, bronzkor és vaskor népeinek is.

A település első írásos említése 1321-ből származik, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapja.

Bucsa a középkor folyamán mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt.

A környék akkoriban a Tisza és a Körösök , Berettyó által elárasztott "valóságos vadvízország" volt, lakói többször a nádasba bújtak a törökök elől.

1412-ben Békés megye rendjei bizonyították, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlös-sziget Bucsához tartoznak.

1586-ban Ványával és Ecseggel egyidőben porig égették a törökök, lakói a Felvidékre menekültek.

A XVIII. század-ban elnéptelenedett, pusztává vált Bucsa is.

A harcok miatt elnéptelenedő falu a XIX. század-ban települt újra.

A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsatelep. A bucsai parasztok a túlnépesedés miatt csak kevés földet szerezhettek maguknak a település határában, ezért sokan kubikosként eljártak más határba dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkákon.

1894-ig Schwarcz Ferencnek volt itt nagybirtoka, aki több mint tízezer holddal rendelkezett.

1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg a birtokot, Mária nevű lányának akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.

Bucsa község közigazgatásilag 1941-ig Füzesgyarmat-hoz tartozott.

1941-ben alakult önálló képviselő-testülete és jegyzősége és azóta használja újra a régi keletű Bucsa nevet.

A második világháború a bucsai lakosok közül is sok áldozatot szedett.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kell tennie , hogy megőrizze intézményei működő képességét.

A községbe látogatókat szép rendezett falukép fogadja .

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelenthet, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös-Maros Nemzeti Park-ban való kirándulásra. Itt újra felfedezhetjük az egykor itt őshonos háziállatokat, mint például a szürke marhát, e mellett Európa legnagyobb testű madarát a túzokot (Dévaványai Túzokrezervátum) is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bucsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]