Ugrás a tartalomhoz

Bruttó nemzeti termék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Ksanyi (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. szeptember 19., 19:08-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Anon szubcsonkjelzésének törlése.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A közgazdaságtanban a bruttó nemzeti termék (angolul gross national product, GNP, ejtsd: dzsíenpí) vagy bruttó nemzeti össztermék egy bizonyos ország állampolgárai és jogi személyei (elsősorban vállalatai) éves termelésének pénzben kifejezett mérőszáma. A folyó árakon mért bruttó nemzeti terméket nominális GNP-nek, az inflációval korrigált mutatószámot reál GNP-nek nevezzük.

Egy adott országban a bruttó nemzeti terméket úgy kapjuk meg, hogy a bruttó hazai termékből (GDP) levonjuk a hazai devizakülföldiek teljesítményét, és hozzáadjuk a hazai állampolgárok és vállalatok külföldön szerzett jövedelmét. A bruttó nemzeti termék (GNP) tehát a jövedelem-transzferekkel korrigált bruttó hazai termék (GDP). A két mutató között elsősorban a nagy tőke- vagy munkaerő-exportőr országok esetében jelentős az eltérés.

A bruttó nemzeti termék mérése történhet a termelés (kibocsátás) oldaláról, ebben az esetben egyenlő a javakra és szolgáltatásokra fordított személyi kiadások, beruházási kiadások, illetve javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások összegével. Ugyanazt az eredményt kapjuk, ha a költségeket vesszük számba – ekkor a bruttó nemzeti termék egyenlő a bérek, kamatok, járadékok, profit, közvetett üzleti adók és amortizáció összegével.

Simon Smith Kuznets a GNP-számbavétellel kapcsolatos úttörő munkásságáért kapott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 1971-ben.

Források

[szerkesztés]
  • Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus. Közgazdaságtan I. Alapfogalmak és makroökonómia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 132, 163-178. o. (1993). ISBN 963-222-684-4