Bradashesh
| Bradashesh | |
 | |
| Ad Quintum római kori fürdőháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Elbasan |
| Község | Elbasan |
| Alközség | Bradashesh |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 06′ 15″, k. h. 20° 01′ 19″Koordináták: é. sz. 41° 06′ 15″, k. h. 20° 01′ 19″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bradashesh falu Albánia középső részén, a Shkumbin folyó jobb partján, Elbasantól légvonalban és közúton egyaránt 5 kilométerre nyugat–délnyugati irányban. Elbasan megyén és Elbasan községen belül Bradashesh alközség központja.[1] Fő nevezetessége az Ad Quintum-i római kori fürdőház romja.
Fekvése
A Shkumbin jobb (északi) partján, az Elbasani-sík északi peremén fekszik.[2] A Kusha-völgyben 2011-ben vette kezdetét a Tiranát Elbasannal összekötő A3-as autópálya építése,[3] északnyugati irányból pedig az SH3-as tirana–korçai főút érkezik a vidékre és Bradasheshnél fordul keleti irányba, a Shkumbin völgyébe. Az SH3-asba ugyanitt, Bradasheshnél csatlakozik be az SH7-es főút, amely Elbasannak Peqinen keresztül az Adria-parti úttal biztosít összeköttetést.
Története és nevezetességei
A harmadik római–illír háborút, Illíria i. e. 168. évi római meghódítását követően a Genusus (Shkumbin) völgyében felépült Via Egnatia egy kisebb, valószínűleg már az i. e. 2. században benépesült települése, Ad Quintum feküdt a mai Bradashesh helyén. A település pontos mérete nem ismert, a régészeti ásatások csupán egy 2–3. századi római villát és fürdőházát tárták fel.[4] Annyi tudható, hogy fontosabb regionális szerepkörrel nem rendelkezhetett, mert azt az i. sz. 1. századtól a néhány kilométerrel keletebbre, a mai Elbasan helyén felépült, castrummal is rendelkező Scampis töltötte be.[5]
Az 1970-es években a falu délkeleti határában épült fel a korszak egyik legnagyobb nehézipari beruházása, A Párt Acélja Kohászati Kombinát, amely 10-12 ezer embernek adott munkát.[6] Az 1991-es rendszerváltást követően az ipari termelőegységek nagy része bezárt, de súlyosan elszennyezett környezetet hagytak hátra, aminek következtében országosan Elbasan és Bradashesh vidékén a legmagasabb a krónikus légúti és emésztőrendszeri megbetegedések, a koraszülések és születési rendellenességek aránya.[7]
Jegyzetek
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Pasha 2006 :11., 75–76.
- ↑ Elbasan 2016 :66.
- ↑ Ceka 2013 :259.; Gilkes 2013 :90.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :21.; Wilkes 1992 :273.; Elsie 2010 :471.; Ceka 2013 :259., 335., 442–443.; Gilkes 2013 :170.
- ↑ Jacques 2009 :480., 504–505., 513., 529., 588.; Elsie 2010 :199.
- ↑ Jenna Miller – Andrea Danglli – Benard Neza: Mountains of waste in Elbasan: responsible parties play ping pong! Albanian Center for Quality Journalism (2018. január 12.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.) arch
Források
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elbasan 2016: Strategjia e zhvillimit për territorin e Bashkisë Elbasan (‘Elbasan község területi fejlesztési terve’). Elbasan: Pegi. 2016. ISBN 9789928200549 Hozzáférés: 2018. szeptember 3.
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006.
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717