Born Gyula
| Born Gyula | |
| Született | 1901. január 1.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. március 29. (71 évesen) Gyöngyös |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1925) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báró Born Gyula Frigyes (Budapest, 1901. január 1.[2] – Gyöngyös, 1972. március 29.[3][4]) magyar gépészmérnök.
Életpályája[szerkesztés]
1919-ben érettségizett a budapesti piarista gimnáziumban. 1925-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen, mint gépészmérnök. 1925–1936 között Berlinben az AEG-nél üzemmérnök volt. 1930-ban műszaki doktorátust szerzett a brüsszeli Université Polytechnique-en. 1936-ban hazatért Berlinből. 1936–1938 között a budapesti Első Magyar Gazdasági Gépgyár konstruktőre, 1938–1940 között műszaki igazgatója volt. 1940–1942 között a Budapest–Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. műszaki igazgatója, 1942–1948 között vezérigazgatója volt.[5] 1944-ben sikerült megakadályoznia a gyár Nyugatra telepítését, így a termelés már 1945-ben megindulhatott. 1946–1948 között a szerszámgépiparban a jóvátételi munkaközösség vezetője volt. 1949–1951 között a Gépipari Igazgatóság előadója volt. 1951-ben – a Rákosi-korszakban – kitelepítették. 1952-ben a Tömegcikkipari Központ munkatársa, a vidéki gyárak fejlesztésének és profilkialakításának felelőse volt. 1952–1966 között a MÁV gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárának üzemmérnöke volt. 1966-ban nyugdíjba vonult.
Munkássága[szerkesztés]
Sokoldalú feltaláló volt, több újítás és találmány szerzője. Az 1920-as években Mihály Dénesnek (1894–1953) megtervezte és kivitelezte az első mozgóképes televízió adóvevő mechanikai elemeit. Asbóth Oszkárnak (1891–1960), a helikopter megalkotásában segédkezett. 1945 után fontos szerepet játszott a háborús károk felszámolásában, a gépgyártás újraindításában, új vidéki gépgyárak megszervezésében, profiljaik kialakításában. Legfontosabb újítása, a sínek magas frekvenciájú indukciós keményítése révén lehetővé tette a kis sugarú ívbe épített sínek gyors és nagymérvű kopásának kiküszöbölését (MÁV-szabadalom, 1967).
Családja[szerkesztés]
A család osztrák nemességet és báróságot kapott 1880-ban. Szülei: Born Frigyes Pál (1873–1944) bányatulajdonos és Gajáry Mária Stefánia (1877–1970) voltak.[2] 1944-ben, Budapesten házasságot kötött Deményi Edit Margittal (1918–1990).[3] Egy fiuk született: Born András Gyula (1946-) jogász.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyula Frigyes Born, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2005
- ↑ a b Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 75/1901. folyószám alatt.
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a gyöngyösi állami halotti akv. 155/1972. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Névpont.hu
- Tudósnaptár
- Tudósnaptár
További információk[szerkesztés]
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8