Bori
| Bori | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Polgármester | Ladislav Szúdy |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 313 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 8,81 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bori
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 45′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bori, (szlovákul Bory) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 12 km-re délkeletre a Búr patak partján. 2011-ben 313 lakosából 210 szlovák és 99 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falu egykor királyi birtok volt, melyet Szent László király sógorának a Hontpázmány nembeli Lampert comesnek adott. Írott forrásban 1135-ben "Bory" alakban említik először, amikor birtokosa a bori határrészen három eke földet a bozóki premontrei apátságnak adományozott. Ősi birtokosa a Bory család volt, későbbi birtokosai Mohácsig a Borfői, Tarjány, Szúdy családok voltak. A 16. századtól a Libády, majd a Pomori és Dalotti családok voltak főbb birtokosai. A községben a reformációnak ősi gyökerei vannak. A község református lelkipásztora Körmendy György hitéért gályarabságot is szenvedett, emléktáblája a templom falán áll. A nagy üldöztetés után Bori egyike volt annak a hét református gyülekezetnek, amely a Hont vármegyében megmaradhatott. Később a református magyar lakosság megfogyatkozott és egyre több katolikus szlovák települt a községbe. 1828-ban 61 házában 368 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BORI. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Bory Urak, fekszik Nádasnak szomszédságában, mellynek filiája, határja, ’s vagyonnyai is középszerűek lévén, második Osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Bori, magyar falu, Hont vgyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd., 150 kath., 28 evang., 183 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. – Földjei rétjei igen jók, sok marhát, juhot nevel. F. u. Bory nemzetség. " [3]
1910-ben 362, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.[4] A II. világhábrú utáni kitelepítések következtében a lakosság aránya mára megfordult és már a szlovákok vannak többségben.
2001-ben 333 lakosából 180 szlovák és 152 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma a 17. században a régi templom alapjain épült. Tornyát 1857-ben építették.
- A Bory-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban.
- Borospincéi közül különösen a 17. századból származó Lestár-pince nevezetes, mely a hagyomány szerint egykor a török elleni menedékül is szolgált.
- Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- A községben született 1914. november 10-én Horváth Zsigmond református püspök.
- A hagyomány szerint a faluból származott Drégely hős kapitánya Szondy György két apródjának egyike.
- Körmendy György a falu református lelkésze hitéért gályarabságot szenvedett.
- Szúdy József 1848-as honvédnek, a falu történetére vonatkozó fontos feljegyzései maradtak fenn.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Csáky Károly 2009: Nemesbori sorsfordulói.
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Bori község átvétele (Magyar Világhíradó, 1939 március)
|
|||||||||||
