Bogár János (lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogár János
Született1898. március 31.
Decs
Elhunyt1975. szeptember 15. (77 évesen)
Gyúró
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Bogár János (Decs, 1898. március 31.Gyúró, 1975. szeptember 15.) református lelkész.

Élete[szerkesztés]

Szekszárdon kezdte gimnáziumi tanulmányait, majd több év katonáskodás után Budapesten fejezte be a középiskolát, 1921-ben. 1921 és 1936 között ugyanitt tanult teológiát, a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán 2 félévig hallgatott nyelvészetet és irodalomtörténetet. 1932-ben szerzett doktorátust a debreceni egyetem hittudományi karán gyakorlati teológia és egyházjog szakcsoportban. 1925-26-ban segédlelkész volt Alcsúton, Bicskén, Gyúrón és Lovasberényben 1926-tól pedig lelkipásztorként tevékenykedett Gyúrón.

A gyúrói lelkészlakot annak melléképületeivel együtt, az iskolát és a tanító lakot, a tejszövetkezeti székházat a kultúrteremmel, a kuldói pásztor-házat (mely később a TSZ székháza is volt), a tanácsházát és a jegyző lakot is ő építtette, ezek költségeinek fedezetét szintén ő eszközölte ki.

1930 és 1940 között szerkesztette a Református Igehirdető c. szakfolyóiratot Bereczky Alberttel és Tildy Zoltánnal. 1920-21-ben munkatársa volt a Szántó-Vető c. hetilapnak, 1931-től pedig az Őrálló politikai rovatvezetője volt. Lelkipásztori tevékenységével párhuzamos biztosítástörténettel, tűzoltóság-történettel és növénynemesítéssel is foglalkozott. Több cikke jelent meg különféle lapokban (-ár, b. j.) jelzettel.

Munkái[szerkesztés]

  • Mezőföld népe (Bp., 1922)
  • Kísértések tüzében (Székesfehérvár, 1931)
  • Az egyházi évkör kialakulása és hatása az igehirdetésre, különös tekintettel a református ker. egyház istentiszteletére (Debrecen, 1932)
  • Fejér megye szerepe a magyar biztosítás történetében (Székesfehérvár, 1963)

Források[szerkesztés]