Blanco Encalada (nagycirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blanco Encalada
Chilean cruiser Blanco Encalada (1893).gif
Hajótípus Nagycirkáló
Üzemeltető Chilei haditengerészet
Pályafutása
Építő Armstrong hajógyár, Elswick, Nagy-Britannia
Építés kezdete 1892. augusztus
Vízre bocsátás 1893. szeptember 9.
Szolgálatba állítás 1894. április
Sorsa iskolahajó, majd őrhajó, 1945-ben kivonták a hadrendből
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 4400 t
5450 (max)
Hossz 112,9 m
Szélesség 14,2 m
Merülés 5,6 m
Sebesség 23 csomó
Fegyverzet
  • 2 db 203 mm-es L/40 ágyú
  • 10 db 152 mm-es L/40 ágyú
  • 12 db 3 fontos ágyú
  • 12 db 1 fontos ágyú
  • 2 db géppuska
  • 5 db 456 mm-es torpedóvető
Páncélzat
  • övpáncél: 152 mm
  • fedélzet: 102 mm
  • ágyútornyok: 152 mm

Legénység 320 fő

A Blanco Encalada nagycirkáló Angliában épült chilei megrendelésre. Nevét az 1818-ban megalakult chilei haditengerészet első parancsnokáról kapta. A hajó hasonlított a chilei megrendelésre készült Buenos Aires és a brazil Barroso cirkálókhoz. A széntüzelésű gőzgéppel (3 expanziós gőzgép, 4 kazán, 2 hajócsavar) hajtott hajó sebessége és fegyverzete elkészülte idején a nagycirkáló kategóriában a világ élvonalában állt.

Névelődje, egy parti páncélos 1879-ben részt vett a perui Huascar páncélos elfogásában, majd 1891-ben a chilei polgárháborúban az Almiranda Condell ágyúnaszád torpedóval elsüllyesztette.

A cirkálót az első világháború után iskolahajóvá minősítették át, majd kikötői őrhajó lett. 1950 körül selejtezték le.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]