Bikavér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bikavér két-három bor keverékéből összeállított cuvée. Magyarországon az egri és a szekszárdi borvidéken állítanak elő bikavért.

A név eredete[szerkesztés]

Egri bikavér

A „bikavér” elnevezés Garay János szekszárdi költő alkotása. Az 1846-ban írt Szegszárdi bordalában először a bort még a bika véréhez hasonlítja, majd pedig főnévként is használja:

…'
Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
…'
…'
Ide hát, te bazsarózsa!
Poharunkba, bikavér!
Hadd igyuk az áldomást meg,
Legelőbb is magadér!
…'

Más verseiben:

Nem hiányzik asztalán a vacsora
Fűszerszáma, Szegszárdnak vörös bora;
Mely sötéten, sűrűn, mint a bikavér,
A komoly kedv hangzatával összefér
 
Ráköszöntöm ezt a sűrű bikavért!
 

Borvidékek sajátosságai[szerkesztés]

Míg az egri borvidéknek a bikavér meghatározó bora, addig a szekszárdi borvidéken ez inkább csak a többi vörösbor mellett megjelenő kiegészítő csúcstermék. Ugyanakkor a márkanév ismertsége szempontjából az egri borvidéknek van előnye – ahol persze ez alapvető létérdek is.

Források[szerkesztés]

  • Benyák Zoltán - Dékány Tibor (2003) Magyar borok és borvidékek, Corvina Kiadó


További információk[szerkesztés]


Lásd még[szerkesztés]