Bencsik Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 11:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Bencsik Mihály
Született1670
Jászberény[1]
Elhunyt1728 (57-58 évesen)[1]
Nagyszombat[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • jogtudós
  • politikus
Tisztségemagyar országgyűlési követ (1713–1714)
SablonWikidataSegítség

Györgyei és füzesmegyeri Bencsik Mihály (Jászberény, 1670Nagyszombat, 1728) ügyész, egyetemi jogtanár.

Élete

Latin tanulmányait a Jezsuita rend gyöngyösi középiskolájában végezte; innen a nagyszombati egyetemre ment, hol a széptudományok és bölcselet mestere lett 1690-ben; majd a jogtudományok tanulására adta magát és 1691. szeptember 2. a hazai jogból, 1693. január 7. pedig a császári jogból nyilvánosan vitatkozott. Tanulmányai befejeztével ügyvéddé lett, utóbb pedig az esztergomi káptalan és Pozsony vármegye ügyésze, Nagyszombat város tanácsosa s az ottani egyetemnél a hazai jog elméletének húsz éven túl rendes tanára volt. 1712-ben és 17141715-ben Nagyszombat városának országgyűlési követségét viselte; ő volt a katolikusok közűl az első, ki a magyar közjogot tüzetesen tárgyalta.

Munkái

  • Conclusiones patrio-juridicae ex consvetudinario jure inclyti apostolici regni Hungariae. Tyrnaviae. 1691.
  • Dissertatio prooemialis cum conclusionibus ex libro I. et II. institutionum imperialium. U. ott, 1693.
  • Novissima diaeta nobilissima principis ss. et oo. inclyti regni Hungariae partiumque eidem annexarum sive propositiones academicae lege nobilitares… jus patriae publicum redolentes. U. ott, 1722.

Források

További információk

  • Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rend., kieg. és az előszót írta Mészáros Kálmán. Bp., História-MTA Törttudományi Intézet, 2005.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. április 25.)