Baráthosi Balogh Benedek
Baráthosi Balogh Benedek (Lécfalva, 1870. április 4. – Budapest, 1945. február 3.) néprajzkutató és közíró.
Apja a földbirtokos Zsigmond, anyja torboszlói Beretzki Ilona. Székelykeresztúron, Nagyenyeden, Budapesten és Kolozsváron tanult, igyekezett ugyanazokat az iskolákat elvégezni, mint példaképe, Kőrösi Csoma Sándor. 1892 és 1897 között a Wesselényi család házitanítója volt. Később a fővárosban megbízott, majd segéd, aztán rendes tanító, végül polgári iskolai tanár lett, s 1917-ben igazgató.
Gyűjtőútjai során bejárta Ázsia és Európa jelentős részét. 1913-ban a Magyar Nemzeti Múzeum, a Hamburgi Néprajzi Múzeum és a Berlini Egyetem fonetikai osztálya szervezett neki közösen egy 3 éves expedíciót.
A Dai Nippon 3 kötete számít első műveinek, 1906-ban jelent meg 1500 példányban. Ennek újabb kiadása, Kelet csodái címmel még az évben megjelent, 50 000 példányban. 1926-ban kezdték kiadni a Baráthosi Turáni Könyvei című 24 kötetre tervezett sorozatot, 1931-ben már 13 meg is jelent belőle, a következő években pedig további 5 került kiadásra. Kötetei szinte kizárólag a kutatóútjairól szólnak és az azokból leszűrt következtetésekről.
Források
- Barátosi Balogh Benedek – Magyar életrajzi lexikon
- Baráthosi Balogh Benedek – Néprajzi Múzeum
- Szerzői adatlapja a Molyon[halott link]