Barbarits Lajos
| Barbarits Lajos | |
| Született | 1899. október 3.[1] Veszprém |
| Elhunyt | 1981. július 9. (81 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Keszthelyi Gazdasági Akadémia (–1923) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (60-11-5. fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barbarits Lajos (Veszprém, 1899. október 3. – Budapest, 1981. július 9.) agrártörténész, újságíró, szépíró, költő, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa.
Életpályája[szerkesztés]
Alsóbb iskoláit Pápán végezte el. Az első világháborúban, majd 1920-ban is katonaként szolgált. Ezt követően 1923-ig tanulmányokat folytatott a Keszthelyi Gazdasági Akadémián, és okleveles mezőgazda címet nyert. 1923-tól Nagykanizsán a Zalai Közlöny belső munkatársa, 1926–1944 között a Kanizsai Újság felelős szerkesztője, de más újságokban is jelentek meg kisebb versei, elbeszélései. A második világháború idején, az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően családjával bujdosni kényszerült. 1945-től a Nagykanizsai Nyomda vezetője volt. 1948-ban Budapestre költözött, majd 1949-ben a Tenyészforgalmi Vállalat alkalmazottjaként helyezkedett el. 1954-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa, 1957-től igazgatóhelyettese volt. 1967-ben vonult nyugalomba. Ezt követően még éveken át a Földművelésügyi Minisztérium Módszertani Intézetében vállalt munkákat.
Jelentős tudományos kutatói-szakírói munkája mellett mezőgazdasági műtárgyak gyűjtésében és több kiállítás létrehozásában működött közre.
Művei[szerkesztés]
Önálló kiadványai[szerkesztés]
- Nagykanizsa, Magyar Városok Monográfiája, Budapest, 1929. (több munkatárssal)
- Őszi gyónás. Barbarits Lajos versei. Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör, Nagykanizsa, 1934.
- (szerk.) Képes Szent István naptár az 1944. évre, Közgazdazdasági Rt. Nyomdája, Nagykanizsa, 1944.
- Mezőgazdaságunk gépesítésének kezdetei, Budapest, 1958. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 5.)
- A cséphadarótól a kombájnig, Budapest, 1959. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 9.)
- A gőzeke szántás története, Ságvári Nyomda, Budapest, 1960. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 13.)
- (szerk.) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete – a budapesti Vajdahunyadvár, Budapest, 1961. (Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 18.)
- A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1965. (Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok 2.)
- Pethe Ferenc 1763-1832 emlékkiállítás 1963, Múzeumok Rotaüzeme, Budapest, 1968.
- Séta a Mezőgazdasági Múzeumban I–II., Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Budapest, 1960. (fényképgyűjtemény, 102 db)
- Séta a Mezőgazdasági Múzeumban, Magyar Diafilmgyártó Vállalat, Budapest, 1963. (fényképgyűjtemény, 60 db)
Nagyobb cikkei[szerkesztés]
- A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964, 1964, 25-40. o.
- Munkaszervezési kérdések a gabonaaratás gépi formáinak magyarországi kialakulása során In: Agrártörténeti Szemle 16. évfolyam (1974), 426-445. o.
Műfordításai[szerkesztés]
- Zbyněk Z. Stránský: A muzeológusképzés, Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ Kiadása, Budapest, 1978.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Gergely Gábor: Barbarits Lajosra emlékezünk. mezogazdasagimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
- Az antikvarium.hu adatbázisa. antikvarium.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
- Az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisa. nektar1.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. április 20.)