Balassagyarmati zsinagóga
| Balassagyarmati zsinagóga | |
.jpg) | |
| Település | Balassagyarmat |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Stílus | romantika |
| Építés kezdete | 1868 |
| Építés befejezése | 1868 |
| Bontás ideje | 1950 |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 4000 fő |
| Torony | nem volt |
| Elhelyezkedése | |
 Balassagyarmati zsinagóga
Pozíció Balassagyarmat térképén
| |
 é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 19° 17′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 45″, k. h. 19° 17′ 49″ | |
A Balassagyarmati zsinagóga egy mára elpusztult monumentális zsinagóga, Közép-Európa második legnagyobb ortodox zsinagógája volt.
Története[szerkesztés]
A XIX. század közepére Balassagyarmat lakosságának 40% volt izraelita. A hosszú múltra visszatekintő, és ekkoriban egyre bővülő közösség 1839-ben kezdte el a korábbi zsinagóga helyett új építését. A zsinagóga viszont belviszályok miatt - Deutsch Áron Dávid főrabbi alatt és hathatós közreműködésével - csak 1868-ra készült el. Romantikus mór stílusban épült, mintegy 4000 fő befogadására volt alkalmas. Homlokzatát gazdag architektúra uralta. Miután a balassagyarmati zsidókat 1944. június 14-én deportálták, hadianyagraktárként használták, majd december 9-én hajnalban a visszavonuló német csapatok a zsinagógát felrobbantották. Az épület romos maradványait 1950-ben robbantották fel és takarították el. Ma a városi piac van a helyén.
Érdekesség, hogy a zsinagóga egyes források szerint Magyarország egyik legnagyobb ortodox zsinagógája volt.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- (szerk.) Gerő László: Magyarországi zsinagógák, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-10-8231-8, 157. o.
- Orosz Ildikó: Balassagyarmat zsidó öröksége - "Kegyelemre és oltalomra" in: Magyar Narancs 2011. október 13. (41. szám)
