Ugrás a tartalomhoz

Bach-virágterápia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 01:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)

A Bach-virágterápia (ejtsd: „becs”, [bætʃ]) egy alternatív gyógymód, amit Edward Bach (1886-1936) brit orvos fejlesztett ki az 1930-as években.

Elmélete

Alkalmazói szerint a Bach-terápia a „rezgésterápiák” egyik formája: a gyógyszer „információt” közvetít, amely segít „visszaállítani a szervezet egyensúlyát”.

Edward Bach is homeopataként, a hasonló hasonlót gyógyít elve alapján kezdte pályafutását. Később azonban szakított a homeopátiával, és azt állította, hogy minden testi tünet lelki betegségekre vezethető vissza, így a testi bajok orvoslására a lelki bajokat kell meggyógyítani.

Gyógymódja megalkotásánál egyik legfőbb célja volt, hogy egy bárki által használható öngyógyító módszert hozzon létre. Míg a homeopátia több ezer szerrel dolgozik, addig a Bach-virágterápia 38 tipikus lelki problémára kínál gyógyírt. Ebből a 38 típusból kell kiválasztanunk a számunkra szükséges gyógyszert; ha azonban nem sikerül, a beteg képzett terapeuták segítségét is igénybe veheti. A terápiát addig kell folytatni, amíg a lelki problémánkat meg nem oldjuk. A gyógyszerek alkalmazását egészségeseknek is ajánlják, a betegségek megelőzése érdekében.

Bach állítása szerint tapasztalati úton, illetve intuitíven fedezte fel a terápiában alkalmazott 38 vadvirág gyógyító hatását. Például séta közben olyan gondolata támadt, hogy a naptól forrósított növényen lévő harmatcseppek magukba szívják annak gyógyító tulajdonságát. Azt állította, hogy elég kézbe vennie egy virágot vagy megkóstolnia egy szirmot, hogy tisztába jöjjön annak gyógyító energiáival. Ugyanakkor a középkori szignatúratant is felhasználta elmélete megalkotásánál (a virágok külső megjelenését, lelőhelyét, fejlődését párhuzamba állította az emberek jellegzetességeivel). Ezeknek az inspirációknak a továbbfejlesztéseként jól szállítható és adagolható esszenciákat készített víz, konyak és virágok felhasználásával.[1] Ezek a szerek annyiban hasonlítanak a homeopátiás orvosságokhoz, hogy a magas hígítás miatt általában ezek sem tartalmaznak hatóanyagot.

Az esszenciákat általában cseppenként kell adagolni, de kaphatóak más formában is, pl. külső használatú kenőcsökben vagy háziállatoknak szánt tablettákban is.

Hatásvizsgálatok

A Bach-terápia a tudományos vizsgálatok eredményei szerint nem hatásosabb a placebónál; hatása feltehetőleg a placebohatásra és az öngyógyítás ritualizációjára épül.[2][3][4] Ennek ellenére sok orvos és pszichológus alkalmazza betegein.[5] Alkalmazása veszélytelen, mellékhatása nincsen.[6]

További információk

Jegyzetek

  1. Mi is az a Bach virágterápia?
  2. Ernst E (2002). „"Flower remedies": a systematic review of the clinical evidence”. Wiener Klinische Wochenschrift 114 (23–24), 963–966. o. PMID 12635462.  
  3. Walach H, Rilling C, Engelke U (2001). „Efficacy of Bach-flower remedies in test anxiety: a double-blind, placebo-controlled, randomized trial with partial crossover”. J Anxiety Disord 15 (4), 359–66. o. DOI:10.1016/S0887-6185(01)00069-X. PMID 11474820.  
  4. Pintov S, Hochman M, Livne A, Heyman E, Lahat E (2005). „Bach flower remedies used for attention deficit hyperactivity disorder in children — a prospective double blind controlled study”. European Journal of Paediatric Neurology 9 (6), 395–398. o. DOI:10.1016/j.ejpn.2005.08.001. PMID 16257245. 16257245.  
  5. Szabó - Dr. Várhelyi: Bach-virágterápia a mindennapokban
  6. Simon Singh, Edzard Ernst. Trükk vagy terápia?. Park Könyvkiadó (2010. június 20.). ISBN 9789635308569