Ugrás a tartalomhoz

Báthori Miklós (váci püspök)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthori Miklós
Életrajzi adatok
Született?1435
nem ismert
Elhunyt1506
nem ismert
SzüleiBáthori István
Munkássága
Vallásrómai katolikus egyház
Felekezetrómai katolikus
Tisztség
  • megyéspüspök
  • megyéspüspök

HivatalVáci püspök
ElődjeBátyai Vince
UtódjaSzelestei Gosztonyi János
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori Miklós témájú médiaállományokat.

Ecsedi Báthori Miklós (1435? – 1506) váci püspök, a humanizmus jeles magyar képviselője. Építkezéseinek nagy része elpusztult, de emléke máig él.[1]

Élete

[szerkesztés]

Báthori István, a várnai csatában elesett korábbi országbíró és Butkai Borbála fiaként született.[1] Öt fiú- és két lánytestvére volt.

Bolognában tanult Galeotto Marzio tanítványaként. 1469-től választott szerémi püspök, 1474-től haláláig váci püspök volt. Később is tartotta azokkal a kapcsolatot – Marsilio Ficino, Sebastiano Salvini –, akiket Itáliában megismert. Levelezett velük és Magyarországra hívta őket. Francesco Bandini a barátja volt, Marsilio Ficino a filozófiai munkáját ajánlotta neki, levelezett Guarino Veronese fiával, Battistával is.[1]

Kezdetben Mátyás király nagyra becsülte őt, váci építkezéseire a budai palotában dolgozó mestereket fogadta fel.[1] A püspök állandóan képezte magát, Ciceróját még a királyi tanácsba is magával vitte. Ficino egy leveléből tudjuk, hogy ő és a király is nagyon érdeklődőtt Platón iránt.[2] Igazi reneszánsz udvart épített ki, amelynek jelentősége különösen megnőtt Vitéz János esztergomi érsek 1472-es halála után. Ekkor már szívesebben tartózkodtak a humanisták Vácott, mint Esztergomban vagy Budán. Az 1480-as évek elején azonban a király megharagudott rá.[1]

Nógrádi birtokain is építkezett, a nógrádi várat az itáliai származású Traguinus Jakab építész tervei alapján kibővíttette és megerősíttette.[3]

Mátyás halála után Vácott főiskolát alapított, ahol az összes tudományt tanították olyan híres itáliai professzorok, mint Pescennio Francesco Negro és Bernardino d'Udine.[1]

1506. február 24-én hunyt el. Sírköve máshová beépítve fennmaradt, ennek feliratát egy korabeli feljegyzésből ismerjük.[1]

Jelentősége

[szerkesztés]

Tevékenysége nyomán Vác békés virágzásnak indult, aminek csak a török hódítás vetett véget a 16. század végén. Udvara a művészetek fellegvára volt. Szobrászokat, festőket, építészeket hívott a városba. Írt egy verses történeti művet, amely azonban elveszett. Könyvtárának egyetlen hiteles darabját (Cicero: Tusculanarum quaestionum liber Tusculanumi kérdések könyve) ismerjük, de több más konkrét könyvről is sejtjük, hogy eredetileg az könyvtárát gazdagította.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

 További információk

[szerkesztés]
  • Horváth Alice: Báthory Miklós váci püspök (1474–1506) élete és kora.A Váci Egyházmegyei Gyűjtemény kiállításán bemutatott tárgyak és dokumentumok katalógusa; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2006 (Vácegyházmegye múltjából)
  • Báthory Miklós váci püspök (1474–1506) emlékezete. Tanulmányok a "Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006" alkalmából rendezett konferencia anyagából; szerk. Horváth Alice; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2007 (Vácegyházmegye múltjából)
  • Bánhidi László: A váci vár és élete Báthory Miklós püspök korában; s.n., s.l., 2007
Előde:
Bátyai Vince
Váci püspök
1474–1506
Utóda:
Gosztonyi János