Bárczy János (katonatiszt)
| Bárczy János | |
| Született | 1917. január 23. Budapest |
| Elhunyt | 1999. január 26. (82 évesen) Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bárcziházi Bárczy János (Budapest, 1917. január 23. – Miskolc, 1999. január 26.) honvédtiszt, író, a történelmi magyar nemesi Bárczy család tagja.
Tanulmányai[szerkesztés]
A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1935-ben, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát, ahol 1939-ben avatták hadnaggyá. Emellett felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolát végzett és könyvelői oklevelet szerzett.
Élete[szerkesztés]
Hivatásos honvédtisztként részt vett a második világháborúban. Ejtőernyős tisztként szolgált, súlyosan megsebesült, szilánk fúródott a koponyájába.
1950-ben lépett ki a hadseregből és banktisztviselő lett Budapesten. 1954-ben sebesülése következtében elvesztette a látását. 1958-ig a Magyar Beruházási Bank beruházási tanácsadója volt, majd nyugdíjba vonult.
Számos visszaemlékezést és dokumentumregényt írt elsősorban a világháborús élményei alapján. Miskolcon a lakóépületté átalakított egykori Három Rózsa Szállóban élt.[1]
Főbb művei[szerkesztés]
- Vádindítvány. Dokumentumregény. (Bp., 1979; tv: 1982; rádió: 1983)
- Zuhanóugrás. Visszamlékezés. (Tények és tanúk. Bp., 1981)
- Egy m. kir. százados bizalmas feljegyzései. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1981)
- A magyar Mölders. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1984; rádió: 1986; színpad: 1987)
- Varázscső. Regény. (Bp., 1984)
- A balek. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1985)
- Az úrlovas. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1987; rádió: 1989)
- Őszi éjszakák. Regény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1990)
- Pluszkópiák. Levélregény. (Bp., 1991)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Névpont: Kozák Péter: Névpont. nevpont.hu. Budapest
- Veszprém megyei életrajzi lexikon