Az Egyesült Államok Kongresszusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Amerikai Egyesült Államok
US-GreatSeal-Obverse.svg

Ez a szócikk az alábbi sorozathoz tartozik:

Amerikai Egyesült Államok politikai élete
és kormányzata


Federal government
Alkotmány
Adózás
Elnök

Alelnök
Kormány


Kongresszus
Szenátus
pro tem elnök
Frakcióvezetők
Képviselőház
Elnök
Frakcióvezetők
Kongresszusi kerületek

Szövetségi Bíróságok

Supreme Court
Circuit Courts of Appeal
District Courts

Választások
Elnökválasztások
Időközi választásoks
Politikai pártok
Demokrata
Republikánus
Állami & Helyi kormányzat
Kormányzók
Törvényhozás
Tagállami bíróságok

Politika Portál

Az Egyesült Államok Kongresszusa egy olyan kétkamarás testület, amely az Egyesült Államok törvényhozásában segédkezik. A Kongresszus két szintből áll: A képviselőház és a szenátus.

A kongresszus mindkét kamarája a Washington D.C.-beli Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala.

A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

Az elnöknek joga van a Kongresszust bármikor összehívni, leginkább krízishelyzetben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Kongresszus jogai

Az Egyesült Államok Kongresszusának a következő jogai vannak:

  • Adók kivetése és behajtása
  • Új hadtestek felállítása
  • Államok közti vagy külföldi kereskedelem szabályozása
  • Bírósági testületek létrehozása szövetségi szinten
  • Hadüzenetek küldése

[szerkesztés] A Szenátus

A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát. A szenátori tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 30 éves legyen és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A szenátorok hivatali ideje 6 év. A szenátorokat a lakosság választja meg 1913 óta.

[szerkesztés] A Képviselőház

A képviselőháznak jelenleg 435 tagja van. Az államok lakosságuk száma szerint vannak reprezentálva. Kaliforniának például 53 képviselője van, Alaszkának viszont csak 1. A képviselői tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 25 éves legyen és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A képviselők hivatali ideje 2 év.

[szerkesztés] Törvényhozás

A törvényjavaslatot a képviselőház készíti el. A házon belül a kezdetleges változatot megszámozzák, kinyomtatják és megfelelő számban kiosztják a képviselőknek, akik egyenként javaslatokat tehetnek, vagy ellenezhetik a kezdeményezést. Amennyiben a törvényjavaslat nem egyértelmű, két bizottság alapul: egy támogatói és egy ellenzői. A két bizottság ekkor egyértelművé teszi a javaslatot, amit ismét kinyomtatnak és szétosztanak. Egyelőre a törvényjavaslatot nem lehet visszautasítani. A javaslat ezután egy másik bizottsághoz kerül, amelynek legalább két albizottsággal kell rendelkeznie, melyeknek joguk van visszautasítani a javaslatot, vagy javításokat eszközölni. A plenáris ülés ezután összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések ismétlődnek meg. Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem ugyanaz, egy ún. konferencia bizottság ül össze, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. Ebben a fázisban nem lehet a javaslatot megtámadni, csak a különbségeket megtárgyalni. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül, az elnöki irodába. Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényt, vagy megvétózni azt. Ha az elnök határidőn belül nem hoz döntést, vagy aláírja a törvényjavaslatot, akkor az jogerősen is törvény lesz. Amennyiben az elnök megvétózza a javaslatot, a Kongresszus összeül és szavaz. Ha a szükséges 66%-os többség úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz. Abban az esetben, ha nincs meg a ⅔-os többség, a törvényjavaslatból nem lesz törvény.

Egy törvényjavaslat csak egy kongresszusi periódusra vonatkozik, ha a kongresszus új időszakot kezd (két elnök között), akkor a törvényjavaslatot ismét elő kell terjeszteni és a procedúrát elölről elkezdeni. Ha ez nem történik meg, akkor a törvényjavaslatot törlik.