Arató Béla
| Arató Béla | |
| Született | 1892. július 1. Tótkomlós |
| Elhunyt | nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arató Béla, született: Adamik (Tótkomlós, 1892. július 17. – 1941 után) író, posta és távirdai segédellenőr.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei Adamik János és Kmetykó/Kmetyka Rozália. Középiskolai tanulmányait Orosházán végezte. Az első világháború alatt távírótisztként szolgált a déli, nyugati, olasz és orosz fronton. 1919. április 19-én Budapesten feleségül vette Gyűrky Magdolna Mária posta-távirdai kezelőnőt.[1] Tőle megözvegyült, s ezt követően 1930. július 8-án Budapesten Szabó Ilona postai alkalmazottal kötött házasságot.[2] 1930-ban Adamik családi nevét Aratóra változtatta.[3][4] 1933-ban a magyar királyi posta szolgálatába lépett és 1934-ben a budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságnál dolgozott. 1941-ben tartalékos távirász gyakornokká nevezték ki.[5]
Cikkei megjelentek az alábbi lapokban: Az En Ujságom (mesék), Pesti Hírlap, Színházi Élet, Ujság.
Művei[szerkesztés]
- Az arany sarkantyú. Ifjúsági elbeszélések és mesék. Budapest, 1933 (Ism: Pester Lloyd 1933: 135. e. sz. Új kiadás Budapest [1937].)
- Bücsük pasa szelencéje. Szent-István Társulat, 1938
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 1117/1919.
- ↑ Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 819/1930.
- ↑ A m. kir. belügyminiszter a 128.487/1930. VIII. B. M. számú rendeletével engedélyezte a névváltoztatást.
- ↑ Budapesti Közlöny, 1930. szeptember 11. 206. szám. 1. old.
- ↑ Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1941. május 6., 20. szám, 228. old.
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
