Ugrás a tartalomhoz

Aranysárga lánggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. július 13., 16:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
Aranysárga lánggomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Cortinariaceae
Nemzetség: Gymnopilus
Tudományos név
Gymnopilus junonius
(Fr.) P.D.Orton (1960)
Szinonimák

Gymnopilus spectabilis

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranysárga lánggomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranysárga lánggomba témájú médiaállományokat és Aranysárga lánggomba témájú kategóriát.

Az aranysárga lánggomba (Gymnopilus junonius) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, az egész világon elterjedt, korhadó faanyagon élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

Az aranysárga lánggomba kalapja 8–20 cm átmérőjű, alakja kezdetben domború, majd ellaposodik. Széle sokáig begöngyölt marad. Felülete sugarasan szálas, esetleg finoman pikkelyes, a fiatal gomba esetében enyhén tapadós. Színe aranysárga, narancssárga, okkerbarna vagy vörösesbarna. Húsa vastag, puha, sárga színű. Szaga kissé savanykás, íze keserű.

Keskeny, sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőnek. Színük fiatalon sárga, később élénk rozsdasárga. Spórapora narancssárga, rozsdás narancsbarna. Spórái ellipszis vagy mandula alakúak, méretük 8-10 x 5-6 µm.

Tönkje 8–20 cm magas és 1,5–5 cm vastag. Alakja bunkós, hasas; az elkeskenyedik, gyökerezik. Hártyás gallérzónája van, felette a tönk felülete deres, szálas, pikkelyes, aranysárga színű.

Többnyire csoportosan terem, a fiatal gombák lemezeit vékony, sárga fátyol (kortina) védi.

Hasonló fajok

A mérgező világító tölcsérgombával lehet összetéveszteni, amelynek lemezei erősen lefutók, gallérja nincs, kalapja pedig tölcséres.

Elterjedése és termőhelye

Világszerte, az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen előfordul. Magyarországon nem gyakori. Lomb- és fenyőerdőben, fák tövében vagy fatuskókon nő. Júliustól októberig terem.

Nem ehető. Egyes alfajai (inkább Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában) hallucinogén hatású pszilocibint és pszilobint is tartalmaznak.

Az aranysárga lánggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

kortinás

Kapcsolódó cikkek

Források