Antun Kržan
| Antun Kržan | |
 | |
| Született | 1835. június 8.[1] Oplaznik |
| Elhunyt | 1888. november 6. (53 évesen)[1] Zágráb |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Mirogoj temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antun Kržan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Antun Kržan (Oplaznik, 1835. június 8.[2] – Zágráb, 1888. november 6.),[3] horvát katolikus pap, filozófus, teológus, a Zágrábi Egyetem rektora.
Élete[szerkesztés]
1835-ben született a marija goricai plébániához tartozó Oplaznik falucskában. Mivel apja már az ő születése előtt meghalt a káptalani ferencesek nevelték Zágrábban, ahol 1854-ben fejezte be a középiskolát. 1856-ban Haulik György zágrábi érsek Rómába, a Collegium Germanicumra küldte, majd a Pápai Gergely Egyetemen fejezte be tanulmányait. 1859-ben filozófiából doktorált,[3] 1862. március 15-én Rómában szentelték pappá, majd egy évvel később a legmagasabb, „summa cum laude” fokozattal doktorált teológiából.[4] Visszatérve Zágrábba akadémiai és lelkipásztori szolgálatokat végzett. Az irgalmas rend nővéreinek gyóntatója és a zágrábi Szent Katalin templom plébánosa lett. Az Érseki Teológiai Szeminárium filozófia, majd dogmatika professzora volt.[5]
1874-től a Zágrábi Egyetem Hittudományi Karának rendes tanára lett.[3] 1875/76-ban a Hittudományi Kar dékánja volt. Az 1876/77-es tanévben a Zágrábi Egyetem rektora, majd rektorhelyettese lett. Előadásainak témái egyben tudományos hitvallását tükrözték: az erőszak hiánya a tudományban, a kutatás szabadsága, beszélgetés a természettudományokról.[6] 1879-ben kanonokká és a Főegyházmegyei Szeminárium igazgatójává nevezték ki. Két cikluson át a Hittudományi Kar dékánja volt.[7] 1884-ben varasdi főesperes, 1886-ban a Pozsegai Szent Péter káptalan prépostja volt. Többször is felmerült a neve a püspöki kinevezésekkel kapcsolatban. Haulik érsek egyik lehetséges utódjának tartották, de felmerült a neve a zenggi, a boszniai és a diakovári püspöki címre is.[8] Megbecsült és elismert embernek, kiváló teológusnak, nagyszerű szónoknak, makulátlan papnak tartották. Ígéretes életpályáját mindössze 53 éves korában bekövetkezett tragikus halála törte ketté. Hirtelen hunyt el 1888. november 6-án Zágráb, Kaptol 6. szám alatti otthonában.[6][8] A zágrábi Mirogoj temetőben, a Krisztus Király templom közelében temették el.
Munkássága[szerkesztés]
A darwinista tanítást a neotomizmus szemszögéből igyekezett bírálni.[3] Szembehelyezkedve a darwini tanításokkal értekezéseket írt a szerves világ eredetéről és fejlődéséről. Erről mondott székfoglaló beszédet azon az ünnepségen is, amelyen 1876. október 19-én rektorrá iktatták be.[7] Ez a beszéd olyan nagy hatású volt, hogy a „Katolički list” és az „Obzor” nevű folyóiratok mellékleteként nyomtatásban is megjelent.[9] A beszéd azért is lett nevezetes, mert szakított a megszokott és elvárt alapállással: A tudomány felmagasztalása helyett alázat. A tudás istenítése helyett a korlátok elismerése. A tiszteletreméltó nevekhez való vak ragaszkodás helyett támaszkodj a kutatásra és az elmédre. Vasököl helyett kinyújtott kéz. Ahelyett, hogy átkot szórnál az ellenfélre hívd beszélgetésre. Ahelyett, hogy visszahúzódnánk a határok szűkösségébe nyitottságra van szükség a kérdések megvitatására.[10]
Életének fő műve az ember eredetének kérdéseivel foglalkozik. Antun Kržan még Darwin életében vitát kezdett a darwini evolúció elméletéről és a természettudományokról. „O postanku čovjeka. Po posljedcih mudroslovnih i naravoslovnih znanosti” című fő művének I. része 1874-ben, a II. rész 1877-ben jelent meg Zágrábban.[11] Darwin műveit német fordításban olvasta, Darwinistákat és antidarwinistákat egyaránt olvasott. Művében több mint 400 műből hoz idézetet. Tudását Bécsben, Londonban és Münchenben egészítette ki anatómiai ismeretekkel.[12]
Fő műve[szerkesztés]
O postanku čovjeka. Po posljedcih mudroslovnih i naravoslovnih znanosti (I–II, 1874–1877).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ Golub 73. o.
- ↑ a b c d Proleksis
- ↑ Golub 71, 74. o.
- ↑ Golub 74. o.
- ↑ a b Golub 71. o.
- ↑ a b Egyetem
- ↑ a b Golub 77. o.
- ↑ Antun Kržan: Nastupni govor prigodom njegove inštalacij e za sveučilišnog rektora dne 19. listopada 1876. Obzor, VI. évf. 34. sz. (1876) 243–245. o.
- ↑ Golub 75. o.
- ↑ Golub 76. o.
- ↑ Golub 76-77. o.
Források[szerkesztés]
- ↑ Egyetem: Életrajza az egyetem honlapján. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. március 14.)
- ↑ Golub: Ivan Golub: Portrait Antuna Kržana (1835-1888) rektora sveučilišta u Zagrebu. Bogoslovska smotra, LXXVIII. évf. 1. sz. (2008) 71–86. o. Hozzáférés: 2022. március 14.
- ↑ Proleksis: Proleksis enciklopedija: Kržan, Antun. http://www.proleksis.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 14.)