Anton Günther
| Anton Günther | |
.jpg) | |
| Született | 1783. november 17.[1][2][3][4][5] Cvikov |
| Elhunyt | 1863. február 24. (79 évesen)[1][2][3][4][6] Bécs[7] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | filozófus |
| Iskolái | Károly Egyetem |
| Sírhelye | Bécs |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Günther témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Anton Günther (Lindenau (Cseh Királyság), 1783. november 17. – Bécs, 1863. február 4.) osztrák filozófus és katolikus teológus.
Élete[szerkesztés]
Leitmeritzben és Prágában tanult. A Beretzenheim családhoz jutott nevelőnek Bécsbe, ahol folyton a bölcselettudománnyal foglalkozott. Nemsokára tanítványával Győrbe utazott, hogy az ifjú Bretzenheim jogi tanulmányokkal foglalkozhassék. Günther Győrben 1818-tól 1820-ig a papnevelő intézetben hittudományt hallgatott és pappá szentelték. Bécsben folytatta bölcseleti tanulmányait és a dogmák történetét kutatta. Munkatársa volt a Wiener Jahrbücher című folyóiratnak.
1828-ban jelent meg nevezetes műve: Vorschule zur speculativen Theologie des positiven Christenthums, mely kiválólag Descartes rendszerével foglalkozik. Ezen munkáját követték: Peregrinus Gastmahl (Bécs, 1830); Janusköpfe für Phil. und Theologie (Bécs, 1834); Thomas a scrupulis; Veithtal Lydia c. bölcseleti évkönyvet adott ki. Günther a hitet a tudománnyal akarta kiegyeztetni. Az észnek kelleténél nagyobb befolyást engedett a hit tanaira, megérteni akarta a titkokat. A pápa dicsérte törekvéseit, de műveit 1857-ben index alá helyezte.
Günther egész iskolát alapított, követőit güntheriánusoknak nevezik. Ezen iskola szerint az ember test-, lélek- és szellemből áll. A lélek a testnek éltető elve és közvetítője a testnek és szellemnek. Amikor Günther művei az index sorjegyzékébe kerültek, az egész iskola, élén Güntherrel, meghódolt az egyház tekintélye előtt. Ötletszerű természete és szaggatott előadása nem engedték, hogy rendszerbe gyűjtse elmélkedéseit.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Günther, Anton (BLKÖ)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ V. ö. Merten, Grundriss de Metaphysik (Trier, 1848).
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Constantin von Wurzbach: Günther, Anton. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 6. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1860, S. 10–15 (Digitalisat). (németül)
- Franz Peter Knoodt: Günther, Anton. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 10. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1879, 146–167. oldal (németül)
- Paul Wenzel: Günther, Anton. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 7, Duncker & Humblot, Berlin 1966, ISBN 3-428-00188-5, S. 268 f. (Digitalisat). (németül)