Alsórakonca
Alsórakonca (szlovákul: Dolné Rykynčice) Rakonca településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Korponától 20 km-re délnyugatra, a Korpona partján fekszik, ma Rakonca déli részét képezi.
Története
1279-ben Rakucha említik először, ekkor részben királyi birtok, részben a Szent István keresztesek birtoka. 1281-ben Rakanza, 1287-ben Rokoncha néven bukkan fel az írott forrásokban. Alsórakonca 1281-ben a Rakonczay családé, 1498-tól a Paska családé, 16. századtól a bozóki premontrei prépostságé. 1715-ben a falunak malma, szőlészete és 81 háztartása volt. 1828-ban 107 házában 644 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Rakoncza, Rakinczicze. Két tót falu Hont Vármegyében. Alsónak földes Urai több Uraságok; Felsőnek pedig Nedeczky Úr; Felső Rakoncza az Alsónak filiája, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik középszerűek, szőlőhegyeik tágasak, fájok sem igen van, legelőjök szoros, piatzok Korponán, második osztálybéliek."[1]
Fényes Elek szerint "Alsó-Rakoncza, Rekinicze, tót falu, Honth vmegyében, a Korpona mellett: 519 kath., 4 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Vizimalom. Bortermesztés. F. u. a bozóki uradalom. Ut. p. Selmecz"[2]
1910-ben 578, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
Nevezetességei
További információk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.