Almásy László (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 15., 16:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (infobox)
Almásy László
Almásy László 1929-ben
Almásy László 1929-ben
Született1869. július 27.[1]
Jászberény
Elhunyt1936. március 12. (66 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910–1918)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1935)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1890, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Almásy László Péter Pál (Jászberény, 1869. július 27.Budapest, 1936. március 12.) politikus, jogász.

Életpályája

Jászberényben született 1869. július 27-én.[2] Apja, nemes Almásy Antal (18231876) földbirtokos, Jászberény főszolgabírája, városi képviselője, anyja, Wágner Alojzia (18381914).[3] Testvére Almásy Sándor (1874–1958) politikus volt. 1886-ban érettségizett a jászberényi gimnáziumban, majd 1890-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi doktori oklevelet, 1892-ben pedig ügyvédi vizsgát tett.

1893–1894 között Szolnokon volt bírósági jegyző, majd 1894–1897 között Jászberény város tiszti ügyésze, 1897–től 1910-ig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszti főügyésze. 1910-től 1918-ig munkapárti programmal a szentendrei kerületet képviselte az országgyűlésen. Tisza István köréhez tartozott. A második nemzetgyűlésbe 1922-ben egységes párti programmal Pomázon választották be. 1922–1923-ban a nemzetgyűlés alelnöke. A Gömbös-féle fajvédő frakció kiválása után 1923-ban az Egységes Párt ügyvezető alelnöke, majd 1927-től 1929-ig elnöke. 1929. február 7-től 1935. május 1-ig a képviselőház elnöke volt.

A Ferenc József-rend tiszti keresztese, az I. oszt. Magyar Érdemkereszt tulajdonosa (1931), a Szuverén Máltai Rend tagja (1928)[4]

Politikai, közigazgatási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1904-től), A Jogban (1905-től), a Városok Lapjában (1910-től), a Magyar Figyelőben (1911-től), a Magyar Pénzügyben (1913–1916) és a Számviteli Közlönyben jelentek meg (1914-től).

Források

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Névpont [1]
  • Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 275-278. oldal. Argumentum Kiadó, 2002.
  • Wayback Machine. web.archive.org, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2020. április 25.)