Algebrai függvény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Algebrai függvénynek nevezik azokat, amelyeknek a leképezése felírható a

implicit alakban, ahol a kitevők
és
. Ha a függvény leképezése nem adható meg ebben a kétváltozós polinom-alakban, akkor transzcendens függvénynek nevezik.
Az implicit egyenlet minden esetben egy relációt definiál. Ha ez egyértelmű, akkor az implicit egyenlet az
változóra algebrai úton megoldható, azaz
explicit alakban is felírható. Az
kifejezéstől függően
- racionális egész függvényt (polinomfüggvényt),
,

kapunk. Minden más kifejezés
- irracionális függvényt határoz meg.
pl. 
Irodalom [szerkesztés]
- Reinhardt, F. – Soeder, H.: SH atlasz-Matematika (Springer-Verlag, 1993)
- Reiman István: Matematika (Műszaki Könyvkiadó, 1992)
- Szász Pál: A differenciál- és integrálszámítás elemei (Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951)
- Dr. Hack & all.: Négyjegyű függvénytáblázatok,…(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 978-963-19-5703-7
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Bronstein – Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091

