Racionális törtfüggvény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A racionális törtfüggvény a valós számok halmazának olyan önmagára való leképezése, amelyben a hozzárendelést két polinom hányadosával adjuk meg:
.
A leképezés értelmezési tartománya azokból a valós számokból áll, amelyekre Qn(x) nem nulla. (Értelemszerűen feltesszük, hogy Qn(x) nem az azonosan nulla polinom.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
Mivel Qn(x)-nek legfeljebb n nullhelye van, a függvény értelmezési tartománya legfeljebb n+1 nyílt intervallum uniója. Ezeken a nyílt intervallumokon a függvény folytonos és akárhányszor differenciálható. Az összefüggő zárt résztartományokon integrálható. A függvény grafikonja általában egy vagy több aszimptotával rendelkezik.
[szerkesztés] Fokszám, rendszám
Az m illetve n fokszámú polinomokkal definiált törtfüggvényeket (m/n)-edfokúnak nevezzük, s a grafikonjuk r rendszámát az egyenletük implicit alakjában szereplő legmagasabb fokszámmal adjuk meg:


[szerkesztés] Fontosabb törtfüggvények
[szerkesztés] Fordított arányosság
A görbe hiperbola (kúpszelet), explicit illetve implicit egyenlete:
(Az ábrán a > 0 együtthatójú görbe, aszimptotái a koordináta-rendszer tengelyei.)
[szerkesztés] Lineáris törtfüggvény
A függvény és grafikonja az egyenes arányosság transzformáltja.
[szerkesztés] Reciprok hatványfüggvény
Pontosabban: negatív egész kitevőjű hatványfüggvény. Grafikonja hiperbolikus típusú görbe. Páros kitevő esetén a két ága az Y tengelyre, páratlan kitevő esetén az origóra szimmetrikus.
[szerkesztés] Reciprok polinomfüggvény
Az n-edfokú polinom reciprokaként megadott racionális törtfüggvény, melynek grafikonja a nevezőtől függően változatos alakú és számú nyílt görbeívből áll. A görbe rendszáma: r = n+1.
Az ábrán az
explicit alakban adott harmadrendű görbe látható. (Ennek speciális esete az Agnesi-féle görbe)
[szerkesztés] Polinomok hányadosteste
A racionális törtfüggvények szoros kapcsolatban állnak a polinomok gyűrűjének hányadostestével, de a két fogalom nem azonos. Például a

és a

kifejezések mint a valós együtthatós polinomok hányadostestének elemei egyenlőek, mivel ott x2 − 1 osztható x − 1-gyel, és a hányados x + 1. De ha p(x)-et és q(x)-et mint racionális törtfüggvényeket tekintjük, akkor nem egyenlőek, hiszen q(x) értelemzhető az x = 1 helyen, p(x) viszont nem.
[szerkesztés] Irodalom
- Bronstein – Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 1053091
- Dr. Hack & all.: Négyjegyű függvénytáblázatok,…(Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 978-963-19-5703-7
- Reiman István: Matematika (Műszaki Könyvkiadó, 1992)
- Reinhardt, F. – Soeder, H.: SH atlasz-Matematika (Springer-Verlag, 1993)
- Sain Márton: Matematikatörténeti ABC (Nemzeti Tankönyvkiadó - Typotex, 1993)
- Szász Pál: A differenciál- és integrálszámítás elemei (Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951)
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.




