Aldó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Aldó[1] germán eredetű olasz férfinév, ami lehet az adal- kezdetű germán nevek rövidülése, ekkor a jelentése: nemes. Származhat az alde- elemet tartalmazó nevekből is, ekkor a jelentése: öreg, tapasztalt.[2] Női párja: Alda.
Gyakorisága [szerkesztés]
Az 1990-es években szórványosan fordult elő.[2][3] A 2000-es és a 2010-es években nem szerepel a 100 leggyakrabban adott férfinév között.[4]
A teljes népességre vonatkozóan a 2000-es és a 2010-es években az Aldó nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt férfinév között.[5]
Névnapok [szerkesztés]
Híres Aldók [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
