Akroinoni csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az akronioni csata 740-ben zajlott le Anatóliában a Bizánci Birodalom és az Omajjád Kalifátus között. A bizánci győzelem hosszú időre biztosította a birodalom keleti határait az arab betörésektől.

Anatólia nyugati szélén, az Akroinon-fennsíkon lezajlott ütközet (Acroinon vagy Acroinumként is ismeretes, közel napjaink Afyona városánál), az ókori Phrügiában. 740-ben az omajjád kalifa Hisám ibn Abd al-Malik testvére, Maszlama, illetve fiai, Szulejmán és Muávija vezetésével betört Bizánc területére. A bizánci erőket az izauri III. Leó és fia, a későbbi V. Konstantin vezették. A döntő győzelem következtében az arabok kiszorultak Kis-Ázsiából. A vereség az egyik előjele a későbbi Abbászida dinasztia felemelkedésének, az Omajjád dinasztia összeomlásának.

Az akroinoni ütközetnek hasonló jelentősége volt, mint Martell Károly frank uralkodó 732-es Poitiers melletti győzelmének. Az éppen formálódó, újjászülető Európát mentették meg az arab uralomtól.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Theophanes Confessor: Chronographia Lipcse, 1883-85, 411
  • Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és bukása I-II., Bp. 1997 I. 61.
  • SH Világtörténelem Bp. 1992, 139.