A molibdén izotópjai
A molibdénnek 33 izotópja ismert, ezek atomtömege a 83–115 tartományba esik. Négy metastabil magizomerje is ismert. A természetben előforduló hét izotópja – ezek tömegszáma 92, 94, 95, 96, 97, 98, és 100 – közül hatnál (a 100Mo kivételével) még soha nem figyeltek meg bomlást, noha elméletileg mindegyik képes radioaktív bomlásra. A molibdén instabil izotópjai cirkónium, nióbium, technécium vagy ruténium magokká bomlanak.[1]
A természetben is megtalálható izotópok közül csak a molibdén-100 instabil. Felezési ideje mintegy 1·1019 év, és kettős béta-bomlással ruténium-100-ra bomlik. A leggyakoribb izotóp a molibdén-98, mely a földön előforduló molibdén 24,14%-át alkotta. A 111-es és annál nagyobb tömegszámú izotópok mindegyikének felezési ideje kb. 0,15 µs.[1]
Standard atomtömeg: 95,94(2) u
Táblázat
| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[2][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 83Mo | 42 | 41 | 82,94874(54)# | 23(19) ms [6(+30−3) ms] |
β+ | 83Nb | 3/2−# | ||
| β+, p | 82Zr | ||||||||
| 84Mo | 42 | 42 | 83,94009(43)# | 3,8(9) ms [3,7(+10−8) s] |
β+ | 84Nb | 0+ | ||
| 85Mo | 42 | 43 | 84,93655(30)# | 3,2(2) s | β+ | 85Nb | (1/2−)# | ||
| 86Mo | 42 | 44 | 85,93070(47) | 19,6(11) s | β+ | 86Nb | 0+ | ||
| 87Mo | 42 | 45 | 86,92733(24) | 14,05(23) s | β+ (85%) | 87Nb | 7/2+# | ||
| β+, p (15%) | 86Zr | ||||||||
| 88Mo | 42 | 46 | 87,921953(22) | 8,0(2) perc | β+ | 88Nb | 0+ | ||
| 89Mo | 42 | 47 | 88,919480(17) | 2,11(10) perc | β+ | 89Nb | (9/2+) | ||
| 89mMo | 387,5(2) keV | 190(15) ms | IT | 89Mo | (1/2−) | ||||
| 90Mo | 42 | 48 | 89,913937(7) | 5,56(9) óra | β+ | 90Nb | 0+ | ||
| 90mMo | 2874,73(15) keV | 1,12(5) µs | 8+# | ||||||
| 91Mo | 42 | 49 | 90,911750(12) | 15,49(1) perc | β+ | 91Nb | 9/2+ | ||
| 91mMo | 653,01(9) keV | 64,6(6) s | IT (50,1%) | 91Mo | 1/2− | ||||
| β+ (49,9%) | 91Nb | ||||||||
| 92Mo | 42 | 50 | 91,906811(4) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 0,1477(31) | |||
| 92mMo | 2760,46(16) keV | 190(3) ns | 8+ | ||||||
| 93Mo | 42 | 51 | 92,906813(4) | 4,000(800) év | EC | 93Nb | 5/2+ | ||
| 93mMo | 2424,89(3) keV | 6,85(7) óra | IT (99,88%) | 93Mo | 21/2+ | ||||
| β+ (0,12%) | 93Nb | ||||||||
| 94Mo | 42 | 52 | 93,9050883(21) | Stabil[m 5] | 0+ | 0,0923(10) | |||
| 95Mo[m 6] | 42 | 53 | 94,9058421(21) | Stabil[m 5] | 5/2+ | 0,1590(9) | |||
| 96Mo | 42 | 54 | 95,9046795(21) | Stabil[m 5] | 0+ | 0,1668(1) | |||
| 97Mo[m 6] | 42 | 55 | 96,9060215(21) | Stabil[m 5] | 5/2+ | 0,0956(5) | |||
| 98Mo[m 6] | 42 | 56 | 97,9054082(21) | Látszólag stabil[m 7] | 0+ | 0,2419(26) | |||
| 99Mo[m 6][m 8] | 42 | 57 | 98,9077119(21) | 2,7489(6) nap | β− | 99mTc | 1/2+ | ||
| 99m1Mo | 97,785(3) keV | 15,5(2) µs | 5/2+ | ||||||
| 99m2Mo | 684,5(4) keV | 0,76(6) µs | 11/2− | ||||||
| 100Mo[m 9][m 6] | 42 | 58 | 99,907477(6) | 8,5(5)·1018 év | β−β− | 100Ru | 0+ | 0,0967(20) | |
| 101Mo | 42 | 59 | 100,910347(6) | 14,61(3) perc | β− | 101Tc | 1/2+ | ||
| 102Mo | 42 | 60 | 101,910297(22) | 11,3(2) perc | β− | 102Tc | 0+ | ||
| 103Mo | 42 | 61 | 102,91321(7) | 67,5(15) s | β− | 103Tc | (3/2+) | ||
| 104Mo | 42 | 62 | 103,91376(6) | 60(2) s | β− | 104Tc | 0+ | ||
| 105Mo | 42 | 63 | 104,91697(8) | 35,6(16) s | β− | 105Tc | (5/2−) | ||
| 106Mo | 42 | 64 | 105,918137(19) | 8,73(12) s | β− | 106Tc | 0+ | ||
| 107Mo | 42 | 65 | 106,92169(17) | 3,5(5) s | β− | 107Tc | (7/2−) | ||
| 107mMo | 66,3(2) keV | 470(30) ns | (5/2−) | ||||||
| 108Mo | 42 | 66 | 107,92345(21)# | 1,09(2) s | β− | 108Tc | 0+ | ||
| 109Mo | 42 | 67 | 108,92781(32)# | 0,53(6) s | β− | 109Tc | (7/2−)# | ||
| 110Mo | 42 | 68 | 109,92973(43)# | 0,27(1) s | β− (>99,9%) | 110Tc | 0+ | ||
| β−, n (<0,1%) | 109Tc | ||||||||
| 111Mo | 42 | 69 | 110,93441(43)# | 200# ms [>300 ns] |
β− | 111Tc | |||
| 112Mo | 42 | 70 | 111,93684(64)# | 150# ms [>300 ns] |
β− | 112Tc | 0+ | ||
| 113Mo | 42 | 71 | 112,94188(64)# | 100# ms [>300 ns] |
β− | 113Tc | |||
| 114Mo | 42 | 72 | 113,94492(75)# | 80# ms [>300 ns] |
0+ | ||||
| 115Mo | 42 | 73 | 114,95029(86)# | 60# ms [>300 ns] |
|||||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A várakozások szerint β+β+ bomlással 92Zr-vé alakul több mint 1,9·1020 év felezési idővel
- ↑ a b c d A várakozások szerint spontán hasadásra képes
- ↑ a b c d e Hasadási termék
- ↑ A várakozások szerint β−β− bomlással 98Ru-cé alakul több mint 1·1014 év felezési idővel
- ↑ A nukleáris medicinában használt technécium-99m radioizotóp előállítására használják
- ↑ Primordiális radionuklid
Megjegyzések
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Felhasználás
A molibdén-99-et kereskedelmi mértékben állítják elő erősen tisztított urán-235 céltárgy neutronokkal történő intenzív besugárzásával, majd ezt gyorsan követő extrakcióval.[3] A molibdén-99-et anyaelemként a még rövidebb felezési idejű, számos orvosi eljárásban alkalmazott technécium-99m technécium-generátorban történő előállítására használják fel.
Hivatkozások
- ↑ a b szerk.: D. R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. CRC Press, 87–88. o. (2006). ISBN 0-8493-0487-3
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- ↑ Frank N. Von Hippel, Laura H. Kahn (2006. december 1.). „Feasibility of Eliminating the Use of Highly Enriched Uranium in the Production of Medical Radioisotopes”. Science & Global Security 14 (2 & 3), 151–162. o. DOI:10.1080/08929880600993071. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser, M. Berglund (2009). „Atomic weights of the elements 2007 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 81 (11), 2131–2156. o. DOI:10.1351/PAC-REP-09-08-03. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of molybdenum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A nióbium izotópjai | A molibdén izotópjai | A technécium izotópjai |
| Izotópok listája | ||