Neutronemisszió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A neutronemisszió vagy neutronbomlás a neutrontöbbletet tartalmazó atommagok egyik radioaktív bomlási módja, melynek során az atommagból egy neutron lökődik ki. Ilyen neutron kibocsátó magra példa a hélium-5 és a berillium-13. A hélium-5 bomlása ugyanakkor (definíció szerint) alfa-bomlás is egyben.

Számos nehéz izotóp bocsát ki neutronokat egy másfajta radioaktív bomlási folyamat, a spontán maghasadás eredményeként. A legismertebb ilyen izotóp a kalifornium-252.

A neutronok által fenntartott nukleáris láncreakció során neutronok nyelődnek el, majd a maghasadás révén újra neutronok sugárzódnak ki. A neutronban gazdag hasadványmagok által kibocsátott késői neutronok segítik az atomreaktorok szabályozását, mivel ezek révén a reaktivitás változása jóval lassabb, mint ha azt csak a prompt neutronok határoznák meg.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neutron emission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]