AHWR

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 27., 18:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások)

Az AHWR (Advanced Heavy Water Reactor) a tórium alapú atomreaktorok egy fajtája. Ezt a reaktortípust Indiában a Bhabha Atomic Research Centre-ben (BARC) fejlesztették ki. Több kísérleti reaktor után 2011 novemberében India bejelentette, hogy hozzáfog az első 300 MW teljesítményű atomerőmű megépítésének.[1]

A tóriumot atomerőművi fűtőanyagként már a Manhattan terv kutatói is javasolták, mivel azonos mennyiségű tóriumból kétszázszor annyi energia nyerhető, mint hasonló mennyiségű uránból, valamint a földkéregben jelentősen több tórium található, mint urán. Abban az időben azonban az urán tűnt a jobb választásnak, hiszen ugyanazokkal az eszközökkel lehet előállítani az urán alapú atomerőművek üzemanyagát, mint az atombombáét, valamint az urán alapú atomreaktorok egyik mellékterméke a plutónium, amely szintén alkalmas atomfegyver készítésére, a tórium azonban erre nem megfelelő.

A hidegháború elmúltával az urán alapú erőművekben érdekelt szervezetek sikeresen gátolták Európában a tórium alapú reaktorok fejlesztését.[1]

Tervezési célkitűzések

  • Az energiabiztonság növelése tórium segítségével
  • Passzív biztonsági rendszer használata
  • Lakott terület közelében legyen üzemeltethető
  • Elektromos oldalon 300MW kimeneti teljesítmény
  • 100 év tervezett élettartam[2]

A tervezett AHWR reaktor jellemzői

  • Tervezett teljesítmény: 300 MW
  • Hűtőközeg: Könnyűvíz, természetes keringéssel
  • Moderátor: Nehézvíz
  • Reaktortartály:
    • Átmérő: 330 cm
    • Magasság: 500 cm
  • Szabályozás: A moderátorként használt nehézvíz szintjének szabályozásával.
  • Leállítás: A moderátor leeresztésével, illetve 6 darab kadmium rúd segítségével.

A tervek szerint a reaktort U233 segítségével indítanák, azonban az energia 75%-át a tórium hasadása szolgáltatná.[3]

A kiégett fűtőelemet feldolgoznák a használható hasadóanyagok kinyerése érdekében.

Főbb paraméterek

Jegyzetek

Források

Irodalom