2018-as brazíliai általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brazíliai általános választás
Első forduló: 2018. október 7.
Második forduló 2018. október 28.
← 2014 2022 →
Elnökjelölt Jair Bolsonaro Fernando Haddad
Párt Szociálliberális Párt Munkáspárt
Szavazatok

(II. forduló)

57 797 847 47 040 906
% 55.13 44.87
Szavazatok

(I. forduló)

49 276 990 31 342 005
% 46.03 29.28

A 2018-as brazíliai általános választást, két fordulóban, 2018. október 7.-én és 2018. október 28-án tartották meg. Az első fordulóban megválasztották a kétkamarás Nemzeti Kongresszus tagjait illetve a brazil államok kormányzóit. Mivel egyik elnök-jelölt sem szerezte meg az első fordulóban az 50%-ot, ezért második fordulót kellett tartani.

Háttér[szerkesztés]

A 2014-es választásokon újraválasztották a munkáspárti Dilma Rousseff elnököt, aki a második fordulóban legyőzte Aécio Neves szociáldemokrata jelöltet. Azonban 2015. december 3-án a Képviselőház jóváhagyásával impeachment eljárást indítottak Rouseff ellen.[1] 2016. május 12-én a Szenátus 6 hónapra felfüggesztette elnöki tisztségéből. A hatalmat addigi alelnöke, Michel Temer, a Brazil Demokratikus Mozgalom politikusa vette át. 2016. augusztus 31-én a Szenátus is jóváhagyta az impeachment-et 61 igen és 20 nem szavazattal; Dilma Rousseffet a költségvetési törvény megsértésében találták bűnösnek és leváltották az elnöki tisztségéből. Az eljárás kritikusai szerint ez parlamenti puccs volt. Michel Temer lett Brazília 37. elnöke.[2]

Választási rendszer[szerkesztés]

Brazíliában minden 16 éven felüli brazil állampolgár szavazhat illetve a 18 és 70 év közötti választópolgároknak kötelező a szavazás. Aki nem tudja valós indokkal igazolni a szavazáson való távollétét, annak 3.51 reáis bírságot kell fizetnie. A külföldön élő brazilok csak az elnökre szavazhatnak.

Elnökválasztás[szerkesztés]

A mindenkori brazil elnököt és alelnököt kétfordulós rendszerben választják meg.

Kormányzóválasztás[szerkesztés]

A brazil államok és a Szövetségi Kerület kormányzóit és helyetteseit is hasonlóképpen kétfordulós rendszerben választják meg.

Kongresszusi választás[szerkesztés]

Szenátus[szerkesztés]

A Szenátusnak mandátumainak egy részét választják meg. 2014-ben a mandátumok egyharmadát, majd 2018-ban 81 mandátum volt megválasztható. A szenátorok tisztsége 8 évre szól. Minden állam és a Szövetségi Kerület 2-2 jelöltet választhat meg többségi blokkszavazáson.

Képviselőház[szerkesztés]

Az 513 képviselőt a 27 többmandátumos választókerületekben választják meg, 8-70 közötti mandátumot államonként, a lakosság számától függően. A szavazás nyílt listás, arányos képviseleti rendszerben történik.

Elnökjelöltek[szerkesztés]

Második fordulóba jutott jelöltek[szerkesztés]

# Párt/Koalíció Elnök-jelölt neve Politikai tisztség(ek) Alelnök-jelölt neve
17
Brazília mindenek felett, Isten mindenki felett
PSL, PRTB[3]
Cap. Jair Bolsonaro (PSL) Rio de Janeiro állam szövetségi képviselője (1991–2019)
Gen. Hamilton Mourão (PRTB)
13
A nép megint boldog
PT,[4] PROS,[5] PCdoB[6]
Fernando Haddad (PT) São Paulo 51. polgármestere (2013–17)
Manuela d'Ávila (PCdoB)

Első fordulóban kiesett jelöltek[szerkesztés]

# Párt/Koalíció Elnök-jelölt neve Politikai tisztség(ek) Alelnök-jelölt neve
12
Szuverén Brazília[7]
PDT, AVANTE
Ciro Gomes (PDT) Ceará állam kormányzója (1991–94) és Ceará állam szövetségi képviselője (2007–11)
Kátia Abreu[8] (PDT)
15
Ez a Megoldás
MDB, PHS[9]
Henrique Meirelles (MDB) Brazília pénzügyminisztere (2016–2018) és a Brazil Központi bank volt elnöke (2003–11)
Germano Rigotto (MDB)
16
Egyesült Szocialista Munkáspárt (PSTU)
Vera Lúcia (PSTU) Munkásszervező
Hertz Dias (PSTU)
18
Egyesülve Brazília átalakításáért
REDE, PV
Marina Silva (REDE) Acre állam szenátora (1995–2011)[10]
Eduardo Jorge (PV)
19
Valódi Változás
PODE, PSC, PTC, PRP
Alvaro Dias
(PODE) 		Paraná állam szenátora (1983–87, 1999–2018)[11][12]
Paulo Rabello de Castro (PSC)
27
Kereszténydemokrácia (DC)
José Maria Eymael (DC) São Paulo szövetségi képviselője (1986–95)[13]
Helvio Costa (DC)
30
Új Párt (NOVO)
João Amoêdo (NOVO) NOVO elnöke (2015–17)[14] Christian Lohbauer (NOVO)
45
Hogy egyesüljön Brazília[15]
PSDB, DEM, PP, PR, SD, PTB, PSD, PPS
Geraldo Alckmin (PSDB)
 São Paulo állam kormányzója (2001–06, 2011–18)[16]
Ana Amélia (PP)
50
Előre félelem nélkül Brazília megváltoztatásáért[17]
PSOL, PCB
Guilherme Boulos (PSOL) São Pauloi Egyetem professzora, Hajléktalan Munkásmozgalom aktivistája és koordinátroa, és író.
Sônia Guajajara (PSOL)
51
Brazil Hazafi Párt (PATRI)
Cabo Daciolo (PATRI)
(campaign) 		Rio de Janeiro állam szövetségi képviselője (2015–2019)[18]
Suelene Balduino Nascimento (PATRI)
54
Szabad Haza Párt (PPL)
João Vicente Goulart (PPL)
(campaign) 		Rio Grande do Sul állam szövetségi képviselője (1982–86)
Léo Alves (PPL)

Választási kampány[szerkesztés]

Jair Bolsonaro kampánya[szerkesztés]

Bolsonaro kampánya alatt többször is állást foglalt a Brazil katonai junta iránti szimpátiájával kapcsolatban, olyan autokrata külföldi vezetőket dicsőített, mint a perui Alberto Fudzsimori, vagy a chilei Augusto Pinochet.[19] Kampánya alatt ígéretet tett, hogy megválasztása esetén lazít a fegyvertartás szabályán és a rendőrséget megerősítik. Harcot hirdetett a drogkereskedelem ellen.[20]

Fernando Haddad kampánya[szerkesztés]

Kampányában ígéretet tett arra, hogy feloldja megválasztása esetén a Michel Temer kabinetje által bevezetett közkiadási korlátot valamint újra bevezetettné az olajárak maximalizálását.[21]

Botrányok[szerkesztés]

Lula jelöltségének elutasítása[szerkesztés]

2018. szeptember 1-én a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elutasította Lúiz Inacio Lula da Silva volt brazil elnök indulását az elnökválasztáson, aki korrupció és pénzmosás miatt börtönbüntetését töltötte. A Munkáspárt helyette Fernando Haddadot indította elnök-jelöltként.[22]

Jair Bolsonaro megkéselése[szerkesztés]

2018. szeptember 6-án megkéselték Jair Bolsonarót,[23] aki épp Minas Gerais állam Juiz de Fora városában kampányolt, a késelés nyomán 2 liter vért vesztett, kórházba került, ahol stabilizálták az állapotát. A rendőrség hamarosan beazonosította az elkövetőt, Adelio Bispo de Oliveira személyt, aki azzal védekezett, hogy "Isten parancsára követte el a támadást".[24] A késelést több politikus is elítélte, Michel Temer akkori elnök is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „Brazil Stays With Rousseff as President After Turbulent Campaign”, The New York Times , 2014. október 26. 
  2. ↑ „Brazil's Rousseff ousted by Senate, Temer sworn in”, Reuters, 2016. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. április 6.) 
  3. ↑ Archived copy. [2018. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 29.)
  4. ↑ „PT confirma Lula candidato; em mensagem, ex-presidente diz que 'querem fazer eleição de cartas marcadas'”, G1 (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  5. ↑ „Pros oficializa aliança com PT e apoio à candidatura de Lula a presidente”, G1 (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  6. ↑ Marreiro, Ricardo Della Coletta, Afonso Benites, Flávia. „Haddad, vice e plano B de Lula, ganha reforço de Manuela D'Ávila no último minuto”, EL PAÍS, 2018. augusztus 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 6.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  7. ↑ Em diretrizes, Ciro propõe BNDES ativo, volta da TJLP e IDH de Portugal - ISTOÉ Independente, 2018. augusztus 10.
  8. ↑ „Ciro Gomes terá senadora Kátia Abreu como vice”, O Globo, 2018. augusztus 5.. [2019. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. december 24.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  9. ↑ Divulgação de Candidaturas e Contas Eleitorais. divulgacandcontas.tse.jus.br . [2021. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  10. ↑ „Rede confirma candidatura de Marina Silva à Presidência da República”, G1 (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  11. ↑ Álvaro Dias quer disputa Presidência da República em 2018 (brazíliai portugál nyelven). Brasil 247, 2015. december 24. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
  12. ↑ „Podemos confirma Alvaro Dias para disputa da Presidência”, G1 (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.) (brazíliai portugál nyelvű) 
  13. ↑ Amendola, Gilberto. „Eymael e Levy Fidelix querem ser o "novo" em mais uma eleição para presidente”, Estadão , 2017. december 11. (Hozzáférés: 2017. december 21.) (portugál nyelvű) 
  14. ↑ Partido Novo anuncia João Amoêdo como pré-candidato a presidente em 2018 (portugál nyelven). G1, 2017. november 18. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  15. ↑ Gustavo Maia e Luciana Amaral: Alckmin pede registro de candidatura e declara R$ 1,3 milhão em bens ao TSE (portugál nyelven). UOL, 2018. augusztus 8. (Hozzáférés: 2018. augusztus 8.)
  16. ↑ Aliados defendem nome de Alckmin para a disputa presidencial, 2017. március 6.
  17. ↑ PSOL Nacional: Oficial: Guilherme Boulos e Sônia Guajajara são os candidatos do PSOL à Presidência (portugál nyelven). PSOL 50, 2018. június 21. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 22.)
  18. ↑ Todos querem o Planalto (portugál nyelven). Uol, 2018. március 11. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  19. ↑ Jair Bolsonaro on brink of victory in Brazil as fears for democracy grow (angol nyelven). the Guardian , 2018. október 28. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  20. ↑ Uchoa, Pablo. „Why Brazilian women are saying #NotHim”, BBC News, 2018. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. október 1.) (brit angol nyelvű) 
  21. ↑ Haddad admite ajustes por alianças e aprovação de propostas no Congresso - Notícias - UOL Eleições 2018. uol.com.br
  22. ↑ A börtönből kampányolna a legnépszerűbb brazil, de a bíróság nem engedi az indulását. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  23. ↑ „Brazil Presidential Candidate Jair Bolsonaro Is Stabbed at Campaign Rally”, The New York Times, 2018. szeptember 6. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.) 
  24. ↑ „Brazil presidential candidate Bolsonaro stabbed during event”, Washington Post, 2018. szeptember 6.. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2018-as_brazíliai_általános_választás&oldid=27001343”