Árpád híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a budapesti hídról szól. Hasonló címmel lásd még: Árpád híd (Ráckeve).

Árpád híd

Elhelyezkedése	Budapest, III. és XIII. kerület
Áthidalt akadály	Duna
Szerkezettípus	gerinclemezes, felső pályás gerendahíd
Teljes hosszúság	981 m
Szélesség	27,6 m
Sávok száma	2×3 közút + 2×1 villamos
Tervező	Dr. Széchy Károly
Átadás ideje	1950. november 7., 1984. április 4.
Elhelyezkedése
Árpád híd Pozíció Budapest térképén Koordináták: é. sz. 47° 32′ 15″, k. h. 19° 3′ 15″47.5375, 19.0541666667

Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között, egyben a leghosszabb budapesti Duna-híd. (A Megyeri híd 2008-as átadásáig a főváros legészakibb és leghosszabb hídja volt.)

[szerkesztés] Története

Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ben, a második világháború miatt félbehagyták, ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a Margit-szigeti szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. 1948-ban folytatták az építkezést. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd megépültéig (1955) a hídi villamos vágányt vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek. Az 1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, korszerűsítették a hídon áthaladó 1-es villamosvonalat is.

Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta.

[szerkesztés] Keresztmetszete

A híd 1950-es kiépítésekor, 11,00 m szélességű útpályával, és 2×1 méteres járdával rendelkezett. A teljes szélességre való kiépítéskor az eredeti középső útpálya mellé két oldalt épült új híddal 18,80 méter szélességűre bővült. 3,4 méter szélességű járdával, valamint 1-1 méter szélességű kerékpársávval egészítették ki. A pilléreket már a kezdetekkor a majdani teljes szélességűre alakították ki. A középső régi hídon zajlik a villamosforgalom.