„Koordinátaszingularitás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Példák: Források
42. sor: 42. sor:


Az <math>r=1</math> rögzítéssel kapjuk a gömbi koordináta-rendszert, ami megegyezik a földrajzi koordináta-rendszerrel. Mivel az a gömbfelület két pontban, az <math>(0,0,1)</math> és a <math>(0,0,-1)</math> pontokban metszi a ''z''-tengelyt, azért a földrajzi koordinátákban csak a <math>(0,0,1)</math> és a <math>(0,0,-1)</math> pontokban van koordináta-szingularitás.
Az <math>r=1</math> rögzítéssel kapjuk a gömbi koordináta-rendszert, ami megegyezik a földrajzi koordináta-rendszerrel. Mivel az a gömbfelület két pontban, az <math>(0,0,1)</math> és a <math>(0,0,-1)</math> pontokban metszi a ''z''-tengelyt, azért a földrajzi koordinátákban csak a <math>(0,0,1)</math> és a <math>(0,0,-1)</math> pontokban van koordináta-szingularitás.
== Források ==
* {{cite book
|author=Franz Embacher
|title=Mathematische Grundlagen für das Lehramtsstudium Physik
|edition=2. überarbeitete
|publisher=Vieweg+Teubner
|location=Wiesbaden
|date=2011
|ISBN=978-3-8348-0948-3
|pages=167
|Online={{Google Buch |BuchID=N2bJrBZwCqoC |Seite=167 |Hervorhebung=Koordinatensingularität, Polarkoordinaten}}}}
* {{cite book
|author=[[Hans Jörg Dirschmid]]
|title=Tensoren und Felder
|edition=1.
|publisher=Springer
|location=Wien
|date=1996
|ISBN=3-211-82754-4
|pages=492
|Online={{Google Buch |BuchID=HVGKLfBg_H8C |Seite=492 |Hervorhebung=Koordinatensingularität}}}}
* {{cite book
|author=Thomas Filk, Domenico Giulini
|title=Am Anfang war die Ewigkeit: auf der Suche nach dem Ursprung der Zeit
|edition=1.
|publisher=Beck
|location=München
|date=2004
|ISBN=3-406-52187-8
|pages=243
|Online={{Google Buch |BuchID=DULHJAIWSfQC |Seite=243 |Hervorhebung=Koordinatensingularität}}}}
==Fordítás==
{{fordítás|de|Koordinatensingularität}}


[[Kategória: Differenciálgeometria]]
[[Kategória: Differenciálgeometria]]

A lap 2023. november 18., 14:44-kori változata

A földrajzi koordináta-rendszer koordinátaszingularitása az Északi- és a Déli-sarkon an

A fizikában akkor beszélünk koordinátaszingularitásról, ha egy koordináta-rendszerben annak belső tulajdonságai miatt egy jól meghatározható pontnak legalább egy koordinátája nem egyértelmű. Például a Föld koordináta-rendszerében az Északi-sark és a Déli-sark földrajzi hosszúsága nem adható meg egyértelműen, mivel minden hosszúsági kör itt metszi egymást. Eltérően a fizikai szingularitásoktól, egy megfigyelő számára semmi különös nincs ezekben a pontokban, mivel ez csak a koordináta-rendszer sajátossága. Egy másik koordináta-rendszerben vagy nem léteznek, vagy máshol bukkannak fel.

Definíció

Egy pontban koordinátaszingularitás van, ha valamelyik koordináta nem egyértelmű; ez azonban egy másdik koordináta-rendszerre való áttéréssel megszüntethető.[1][2]

Leírás

A koordináta-rendszerekben különböző helyzetekben léphetnek fel koordinátaszingularitások. Például, ha nem lehet egyértelmű koordinátákat rendelni az térben egy dimenziós részsokaság vagy absztrakt részsokaság pontjaihoz, ahol , akkor ezekben a pontokban koordinátaszingularitás van. A koordinátaszingularitás természete felismerhető egy alkalmas koordináta-rendszer választásával, ahol ezeknek a pontoknak egyértelmű koordinátáik vannak. Ez lehet az euklideszi térben a Descartes-féle koordináta-rendszer, sokaságok esetén egy térkép. Ekkor van egy koordinátatranszformáció, hogy

ami azonban a koordinátaszingularitás miatt nem invertálható. Ha komponensenként differenciálható, ami az általában használt koordináta-rendszerekre teljesül, akkor a

Jacobi-mátrix a koordinátaszingularitásokban szinguláris, innen a koordinátaszingularitás név.

Példák

Az polárkoordináták

Polárkoordináta-rendszerben a sík pontjait az origótól mért távolság és helyvektorának az x tengely pozitív felével bezárt szöge határozza meg, ahol az origótól mért távolság és a helyvektor szöge. Polárkoordinátákról Descartes-koordinátákra így térhetünk át:

Az origóban koordinátaszingularitás van: ha , akkor a transzformáció eredménye független a szögkoordinátától. Polárkoordinátákban az origónak nincs egyértelmű ábrázolása.

A hengerkoordináta-rendszer a polárkoordináta-rendszerből kapható háromdimenziós koordináta-rendszer. A két polárkoordinátához hozzávesszük a magasságot, -t harmadik koordinátaként. A transzformáció így bővül:

Ebben a hengerkoordináta-rendszerben az összes pontban koordinátaszingularitás van.

Az gömbkoordináták

Gömbkoordináta-rendszerben a háromdimenziós tér pontjait egy origótól mért távolság, , és két szögkoordináta, és adja meg. Az átszámítás Descartes-koordinátákba:

A transzformáció a következő koordinátaszingularitásokat mutatja meg:

  • Ha , akkor a pontok transzformációjának eredménye a pozitív z-tengelyen független a koordinátától.
  • Ha , akkor a pont transzformációjának képe a negatív z-tengelyen független a koordinátától.
  • Ha , akkor a transzformáció eredménye, az origó független a és koordinátáktól.

Emiatt gömbkoordinátákban a teljes z-tengely összes pontjának nincs egyértelmű ábrázolása.

Az rögzítéssel kapjuk a gömbi koordináta-rendszert, ami megegyezik a földrajzi koordináta-rendszerrel. Mivel az a gömbfelület két pontban, az és a pontokban metszi a z-tengelyt, azért a földrajzi koordinátákban csak a és a pontokban van koordináta-szingularitás.

Források

  • Franz Embacher. Mathematische Grundlagen für das Lehramtsstudium Physik, 2. überarbeitete, Wiesbaden: Vieweg+Teubner, 167. o. (2011. június 5.) 
  • Hans Jörg Dirschmid. Tensoren und Felder, 1., Wien: Springer, 492. o. (1996. június 5.) 
  • Thomas Filk, Domenico Giulini. Am Anfang war die Ewigkeit: auf der Suche nach dem Ursprung der Zeit, 1., München: Beck, 243. o. (2004. június 5.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Koordinatensingularität című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. Hans-Jürgen Schmidt. Einsteins Arbeiten in Bezug auf die moderne Kosmologie, 2. o. (2005) 
  2. Einsteins Kosmos: Untersuchungen zur Geschichte der Kosmologie. Hilmar W. Duerbeck, Wolfgang R. Dick, 110. o. (2005)