„Üvegtesti homály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Betegség infobox|név=Üvegtesti homály|OMIM_mult=|etiológia=|kockázati tényezők=|főbb tünetek=Lebegő foltok a látótérben|diagnosztika=Kristályos lerakódások az üvegtestben|szövődmények=|kezelés=|kórjóslat=|megelőzés=|OMIM=|DiseasesDB=|halálozási arány világszerte=|DiseasesDB_mult=|MedlinePlus=|MedlinePlus_mult=|eMedicineSubj=|eMedicineTopic=|eMedicine_mult=|MeshID=|MeshName=|MeshNumber=|érintett szervek=Szem|halálozási arány Európában=|kép=Floaters.png|osztályozás neve 2=|képaláírás=Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt|latinul=Muscae volitantes|angolul=Floater|szinonimák=|BNO-10=H43.2|BNO-9=|ICDO=|osztályozás neve 1=|osztályozás 1=|osztályozás 2=|halálozási arány Magyarországon=|osztályozás neve 3=|osztályozás 3=|földrajzi előfordulás=|prevalencia Magyarországon=|prevalencia Európában=|prevalencia világszerte=|incidencia Magyarországon=|incidencia Európában=|incidencia világszerte=|wikicommons=<!-- Wikidata: p373 -->}}
{{Betegség infobox|név=Üvegtesti homály|OMIM_mult=|etiológia=|kockázati tényezők=|főbb tünetek=Lebegő foltok a látótérben|diagnosztika=Kristályos lerakódások az üvegtestben|szövődmények=|kezelés=|kórjóslat=|megelőzés=|OMIM=|DiseasesDB=|halálozási arány világszerte=|DiseasesDB_mult=|MedlinePlus=|MedlinePlus_mult=|eMedicineSubj=|eMedicineTopic=|eMedicine_mult=|MeshID=|MeshName=|MeshNumber=|érintett szervek=Szem|halálozási arány Európában=|kép=Floaters.png|osztályozás neve 2=|képaláírás=Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt|latinul=Muscae volitantes|angolul=Floater|szinonimák=|BNO-10=H43.2|BNO-9=|ICDO=|osztályozás neve 1=|osztályozás 1=|osztályozás 2=|halálozási arány Magyarországon=|osztályozás neve 3=|osztályozás 3=|földrajzi előfordulás=|prevalencia Magyarországon=|prevalencia Európában=|prevalencia világszerte=|incidencia Magyarországon=|incidencia Európában=|incidencia világszerte=|wikicommons=<!-- Wikidata: p373 -->}}


Az '''üvegtesti homály''' vagy '''lebegőfoltok''' időnként észlelhető lerakódások a [[Szem|szemben]] ("az üvegtestben"), amely általában áttetsző, vagy az üvegtest és a [[Recehártya|retina]] között helyezkedik el.<ref name="Cline">Cline D; Hofstetter HW; Griffin JR. ''Dictionary of Visual Science''. 4th ed. Butterworth-Heinemann, Boston 1997. {{ISBN|0-7506-9895-0}}</ref><ref name="facts">{{cite web |title=Facts About Floaters |publisher=National Eye Institute |date=October 2009 |url=https://www.nei.nih.gov/health/floaters/floaters |access-date=September 8, 2018}}</ref> Az egyes lebegőfoltok mérete, alakja, állaga, fénytörési indexe és mozgékonysága alapján mérhetők.<ref name="Cline" /> Ezeket latinul '''muscae volitantes'''nek (magyarul: "''repkedő legyek''") is nevezik.<ref>{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=wtDhOJJYkkU |title=Adult Eye Health: Mayo Clinic Radio (5 minutes in to 8 minute talk)}}</ref> Az üvegtest kezdetben rendszerint átlátszó, de a kor előrehaladtával fokozatosan kialakulhatnak benne tökéletlenségek. A legtöbb ember szemében jelen lévő, gyakori üvegtesti homály típus az üvegtest ezen degeneratív elváltozásai miatt alakul ki. A lebegőfoltok észlelését, amely egyesek számára zavaró vagy problémás lehet, myodesopsia vagy ritkábban myodaeopsia, myiodeopsia vagy myiodesopsia néven ismerik.<ref>From Greek [https://archive.is/20130416052844/http://www.zeno.org/Pape-1880/A/%CE%BC%CF%85%CE%B9%CF%8E%CE%B4%CE%B7%CF%82 μυιώδης] "fly-like" (Myiodes was also the name of a fly-deterring deity) and ὄψις "sight."</ref> Gyakran nem kezelik, kivéve a súlyos eseteket, ahol a [[vitrektómia]] (műtét), a lézeres [[vitreolízis]] és a gyógyszeres kezelés hatásos lehet.
Az '''üvegtesti homály''' vagy '''lebegőfoltok''' időnként észlelhető lerakódások a [[Szem|szemben]] ("az üvegtestben"), amely általában áttetsző, vagy az üvegtest és a [[Recehártya|retina]] között helyezkedik el.<ref name="Cline">Cline D; Hofstetter HW; Griffin JR. ''Dictionary of Visual Science''. 4th ed. Butterworth-Heinemann, Boston 1997. {{ISBN|0-7506-9895-0}}</ref><ref name="facts">{{cite web |title=Facts About Floaters |publisher=National Eye Institute |date=October 2009 |url=https://www.nei.nih.gov/health/floaters/floaters |access-date=September 8, 2018}}</ref> Az egyes lebegőfoltok mérete, alakja, állaga, fénytörési indexe és mozgékonysága alapján mérhetők.<ref name="Cline" /> Ezeket latinul '''muscae volitantes'''nek (magyarul: "''repkedő legyek''") is nevezik.<ref>{{cite web |url=https://www.youtube.com/watch?v=wtDhOJJYkkU |title=Adult Eye Health: Mayo Clinic Radio (5 minutes in to 8 minute talk)}}</ref> Az üvegtest kezdetben rendszerint átlátszó, de a kor előrehaladtával fokozatosan kialakulhatnak benne tökéletlenségek. A legtöbb ember szemében jelen lévő, gyakori üvegtesti homály típus az üvegtest ezen degeneratív elváltozásai miatt alakul ki. A lebegőfoltok észlelését, amely egyesek számára zavaró vagy problémás lehet, myodesopsia vagy ritkábban myodaeopsia, myiodeopsia vagy myiodesopsia néven ismerik.<ref>From Greek [https://archive.is/20130416052844/http://www.zeno.org/Pape-1880/A/%CE%BC%CF%85%CE%B9%CF%8E%CE%B4%CE%B7%CF%82 μυιώδης] "fly-like" (Myiodes was also the name of a fly-deterring deity) and ὄψις "sight."</ref> Többnyire nem kezelik, kivéve a súlyos eseteket, ahol a [[vitrektómia]] (műtét), a lézeres [[vitreolízis]] és a gyógyszeres kezelés hatásos lehet.


Az üvegtesti homály a retinára vetülő árnyékhibák,<ref name="pamphlet">American Academy of Ophthalmology. "Floaters and Flashes: A Closer Look" (pamphlet) San Francisco: AAO, 2006. {{ISBN|1-56055-371-5}}</ref> vagy a rajtuk áthaladó [[Fénytörés|fény törése]] miatt válik láthatóvá, és megjelenhet önállóan vagy több másikkal együtt egy csomóként a látómezőben. Foltok, fonalak vagy "pókhálók" töredékeiként tűnhetnek fel, amelyek lassan lebegnek a szemlélő szeme előtt, és különösen a szem mozgásának irányában mozognak.<ref name="facts" /> Mivel ezek a tárgyak magán a szemen belül találhatók, nem optikai illúziók, hanem entoptikus (a szem által okozott) jelenségek. Nem tévesztendők össze a vizuális hóval, amely a televízió képernyőjén megjelenő statikussághoz hasonló, bár ez a két állapot együtt létezhet számos vizuális zavar részeként, amelyek közé tartoznak a csillaghullámok, a nyomok és az [[Utókép|utóképek]].
Az üvegtesti homály a retinára vetülő árnyékhibák,<ref name="pamphlet">American Academy of Ophthalmology. "Floaters and Flashes: A Closer Look" (pamphlet) San Francisco: AAO, 2006. {{ISBN|1-56055-371-5}}</ref> vagy a rajtuk áthaladó [[Fénytörés|fény törése]] miatt válik láthatóvá, és megjelenhet önállóan vagy több másikkal együtt egy csomóként a látómezőben. Foltok, fonalak vagy "pókhálók" töredékeiként tűnhetnek fel, amelyek lassan lebegnek a szemlélő szeme előtt, és különösen a szem mozgásának irányában mozognak.<ref name="facts" /> Mivel ezek a tárgyak magán a szemen belül találhatók, nem [[Optikai csalódás|optikai csalódások]], hanem entoptikus (a szem által okozott) jelenségek. Nem tévesztendők össze a [[Vizuális hó|vizuális hóval]], amely a televízió képernyőjén megjelenő statikussághoz hasonló, bár ez a két állapot együtt is létezhet számos vizuális zavar részeként, amelyek közé tartoznak a <s>csillagszórók</s>, a <s>nyomok</s> és az [[Utókép|utóképek]].


== Jelek és tünetek ==
== Jelek és tünetek ==
A lebegőfoltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben,<ref name="spots">{{cite web |title=Eye floaters and spots; Floaters or spots in the eye |publisher=National Eye Institute |url=http://www.eyecaresource.com/conditions/eye-floaters/ |access-date=2008-02-01 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20071023070153/http://www.eyecaresource.com/conditions/eye-floaters/ |archive-date=October 23, 2007}}</ref> vagy az üvegtest és a retina közötti <s>folyadékzsebekben</s> lévő tárgyakból származnak. Az üvegtest egy kocsonyás, átlátszó anyag, amely a szem nagy részét kitölti. Az üvegtesten belül, a szemlencse mögött helyezkedik el, és a szem négy optikai alkotóelemének egyike.<ref>{{cite book |last=Saladin |first=Kenneth |title=Anatomy & Physiology: A Unity of Form and Function |year=2012 |publisher=McGraw-Hill |location=New York |isbn=978-0-07-337825-1 |page=614}}</ref> Így a lebegőtestek követik a szem gyors mozgását, miközben lassan sodródnak a folyadékban. Amikor először észleljük őket, a természetes reakció az, hogy megpróbálunk közvetlenül rájuk nézni. Azonban a tekintet feléjük való irányításának megkísérlése nehéz lehet, mivel a lebegőfoltok követik a szem mozgását, és a tekintet irányától eltérő oldalon maradnak. A lebegőfoltok valójában csak azért láthatóak, mert nem maradnak tökéletesen rögzülve a szemen belül. Bár a szem vérerei is elzárják a fényt, normális körülmények között láthatatlanok, mert a retinához képest fix helyen vannak, és az agy a stabilizált képeket az idegi adaptáció révén "hangolja össze".<ref name="facts" />
A lebegőfoltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben,<ref name="spots">{{cite web |title=Eye floaters and spots; Floaters or spots in the eye |publisher=National Eye Institute |url=http://www.eyecaresource.com/conditions/eye-floaters/ |access-date=2008-02-01 |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20071023070153/http://www.eyecaresource.com/conditions/eye-floaters/ |archive-date=October 23, 2007}}</ref> vagy az üvegtest és a retina közötti folyadékzsebekben lévő tárgyakból származnak. Az üvegtest egy kocsonyás, átlátszó anyag, amely a szem nagy részét kitölti. Az üvegtesten belül, a szemlencse mögött helyezkedik el, és a szem négy optikai alkotóelemének egyike.<ref>{{cite book |last=Saladin |first=Kenneth |title=Anatomy & Physiology: A Unity of Form and Function |year=2012 |publisher=McGraw-Hill |location=New York |isbn=978-0-07-337825-1 |page=614}}</ref> Így a lebegőtestek követik a szem gyors mozgását, miközben lassan sodródnak a folyadékban. Amikor először észleljük őket, a természetes reakció az, hogy megpróbálunk közvetlenül rájuk nézni. Azonban a tekintetünk feléjük történő irányításának kísérlete nehéz lehet, mivel a lebegőfoltok követik a szem mozgását, és a tekintet irányától eltérő oldalon maradnak. A lebegőfoltok valójában csak azért láthatóak, mert nem maradnak tökéletesen rögzülve a szemen belül. Bár a szem vérerei is elzárják a fényt, normális körülmények között láthatatlanok, mert a retinához képest fix helyen vannak, és az agy a stabilizált képeket az idegi adaptáció révén "hangolja össze".<ref name="facts" />
A lebegőfoltok különösen akkor tűnnek fel, ha üres felületet vagy nyílt, egyszínű teret, például kék eget nézünk. A "lebegőfolt" elnevezés ellenére sok ilyen folt hajlamos a szemgolyó alja felé süllyedni, bármilyen irányban is van a szemgolyó; a fekvő helyzetben (felfelé nézve vagy háton fekve) hajlamosak a fovea, azaz a tekintet középpontja közelében koncentrálódni, míg a textúrátlan és egyenletesen megvilágított ég ideális hátteret képez a látványukhoz.<ref name="spots" /> A nappali égbolt fényessége a szem pupilla összehúzódását is okozza, csökkentve a pupillanyílást, ami kevésbé homályossá és könnyebben láthatóvá teszi az üvegtesti homályt.
A lebegőfoltok különösen akkor tűnnek fel, ha üres felületet vagy nyílt, egyszínű teret, például kék eget nézünk. A "lebegőfolt" elnevezés ellenére sok ilyen folt hajlamos a szemgolyó alja felé süllyedni, bármilyen irányban is van a szemgolyó; a fekvő helyzetben (felfelé nézve vagy háton fekve) hajlamosak a fovea, azaz a tekintet középpontja közelében koncentrálódni, míg a textúrátlan és egyenletesen megvilágított ég ideális hátteret képez a megtekintésükhöz.<ref name="spots" /> A nappali égbolt fényessége a szem pupilla összehúzódását is okozza, csökkentve a pupillanyílást, ami kevésbé homályossá és könnyebben láthatóvá teszi az üvegtesti homályt.


A születéskor jelentkező üvegtesti homály általában egész életen át megmarad, míg a később megjelenők heteken vagy hónapokon belül eltűnhetnek.<ref>{{cite web |title=Floaters may remain indefinitely |url=http://www.formulamedical.com/Topics/Head&Neck/Eye%20floaters%20vitreous.htm |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20150924140313/http://www.formulamedical.com/Topics/Head%26Neck/Eye%20floaters%20vitreous.htm |archive-date=September 24, 2015}}</ref> Nem ritkák, és a legtöbb ember számára nem okoznak komoly problémát. A kórházi szemészeti osztályok egyik leggyakoribb előfordulásai közé tartoznak. Egy 2002-es, optometristák körében végzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban optometristánként havonta átlagosan 14 beteg jelentkezett lebegőfolt tünetekkel.<ref>{{Cite journal|url=http://www.djo.harvard.edu/site.php?url=/physicians/oa/1004|title=Floaterectomy Versus Conventional Pars Plana Vitrectomy For Vitreous Floaters|publisher=Digital Journal of Ophthalmology|year=2007|author=Craig Goldsmith|author2=Tristan McMullan|author3=Ted Burton|access-date=2008-04-11}}</ref> A lebegőfolt azonban több mint kellemetlenség és zavaró tényező a súlyos esetekben, különösen akkor, ha a foltok állandóan a látómezőn keresztül sodródni látszanak. Az alakzatok olyan árnyékok, amelyeket az évek során kidobódott és az üvegtestben vagy az üvegtest és a retina között megrekedt fehérjék vagy más sejttörmelék apró struktúrái vetítenek a retinára. A lebegőfoltok még akkor is láthatók, amikor a szemet csukva tartjuk, különösen fényes napokon, amikor elegendő fény hatol át a szemhéjon az árnyékok megjelenítéséhez. Az üvegtesti homály azonban nem csak az idős embereket zavarják; a fiatalabbak számára is gondot okozhatnak, különösen, ha rövidlátók. Gyakoriak a szürkehályogműtétek vagy traumák után is.
A születéskor jelentkező lebegőfoltok általában egész életen át megmaradnak, míg a később megjelenők heteken vagy hónapokon belül eltűnhetnek.<ref>{{cite web |title=Floaters may remain indefinitely |url=http://www.formulamedical.com/Topics/Head&Neck/Eye%20floaters%20vitreous.htm |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20150924140313/http://www.formulamedical.com/Topics/Head%26Neck/Eye%20floaters%20vitreous.htm |archive-date=September 24, 2015}}</ref> Nem ritkák, és a legtöbb ember számára nem okoznak komoly problémát. A kórházi szemészeti osztályok egyik leggyakoribb esetei közé tartoznak. Egy 2002-es, optometristák körében végzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban optometristánként havonta átlagosan 14 beteg jelentkezett lebegőfolt tünetekkel.<ref>{{Cite journal|url=http://www.djo.harvard.edu/site.php?url=/physicians/oa/1004|title=Floaterectomy Versus Conventional Pars Plana Vitrectomy For Vitreous Floaters|publisher=Digital Journal of Ophthalmology|year=2007|author=Craig Goldsmith|author2=Tristan McMullan|author3=Ted Burton|access-date=2008-04-11}}</ref> A lebegőfolt azonban több mint kellemetlenség és zavaró tényező a súlyosabb esetekben, különösen akkor, ha a foltok állandóan a látómezőn keresztül sodródni látszanak. Az alakzatok olyan árnyékok, amelyeket az évek során kidobódott és az üvegtestben vagy az üvegtest és a retina között megrekedt fehérjék vagy más sejttörmelék apró struktúrái vetítenek a retinára. A lebegőfoltok még akkor is láthatók, amikor a szemet csukva tartjuk, különösen fényes napokon, amikor elegendő fény hatol át a szemhéjon az árnyékok megjelenítéséhez. Az üvegtesti homály azonban nem csak az idős embereket zavarják; a fiatalabbak számára is gondot okozhatnak, különösen, ha rövidlátók. Gyakoriak a szürkehályogműtétek vagy traumák után is.


A lebegőfoltok képesek a fényt felfogni és megtörni oly módon, hogy átmenetileg kissé elhomályosítják a látást, amíg az el nem mozdul egy másik területre. Gyakran a üvegtesti homálytól szenvedő emberek azt hiszik, hogy a szemük sarkából látnak valamit, ami valójában nincs is ott. A legtöbb ember egy idő után megbékél a problémával, és megtanulja figyelmen kívül hagyni ezeket a zavaró jelenségeket. A súlyos üvegtesti homályban szenvedő emberek számára szinte lehetetlen teljesen figyelmen kívül hagyni a jelentős méretű halmazokat, amelyek állandóan szinte közvetlen látómezőben vannak.
A lebegőfoltok képesek a fényt felfogni és megtörni oly módon, hogy átmenetileg kissé elhomályosítják a látást, amíg az el nem mozdul egy másik területre. Gyakran a üvegtesti homálytól szenvedő emberek azt hiszik, hogy a szemük sarkából látnak valamit, ami valójában nincs is ott. A legtöbb ember egy idő után megbékél a problémával, és megtanulja figyelmen kívül hagyni ezeket a zavaró jelenségeket. A súlyos üvegtesti homályban szenvedő emberek számára szinte lehetetlen teljesen figyelmen kívül hagyni a jelentős méretű halmazokat, amelyek állandóan szinte közvetlen látómezőben vannak.
16. sor: 16. sor:
Az üvegtesti homály megjelenésének különböző okai vannak, amelyek közül a leggyakrabban előforduló okai a következők lehetnek.
Az üvegtesti homály megjelenésének különböző okai vannak, amelyek közül a leggyakrabban előforduló okai a következők lehetnek.


Az lebegőfoltok a szem öregedésekor is előfordulhatnak; ritka esetekben a lebegőfoltok a retina leválásának vagy a retina szakadásának jelei is lehetnek.<ref name="NHSChoices">{{cite web |url=http://www.nhs.uk/conditions/floaters/pages/introduction.aspx |title=Floaters |author=<!--nem ismert--> |website=NHS choices |publisher=NHS GOV.UK |access-date=September 17, 2017}}</ref>
Az lebegőfoltok a szem öregedésekor is előfordulhatnak; ritka esetekben a retina leválásának vagy szakadásának a jelei is lehetnek.<ref name="NHSChoices">{{cite web |url=http://www.nhs.uk/conditions/floaters/pages/introduction.aspx |title=Floaters |author=<!--nem ismert--> |website=NHS choices |publisher=NHS GOV.UK |access-date=September 17, 2017}}</ref>


=== Üvegtesti szinerézis ===
=== Üvegtesti szinerézis ===
40. sor: 40. sor:
== Diagnózis ==
== Diagnózis ==
A lebegőfoltokat gyakran szemész vagy optometrista könnyen megfigyelheti egy szemtükör vagy réslámpa segítségével. Ha azonban a lebegőfolt a retina közelében van, előfordulhat, hogy a megfigyelő nem látja, még akkor sem, ha a beteg számára nagynak tűnik.
A lebegőfoltokat gyakran szemész vagy optometrista könnyen megfigyelheti egy szemtükör vagy réslámpa segítségével. Ha azonban a lebegőfolt a retina közelében van, előfordulhat, hogy a megfigyelő nem látja, még akkor sem, ha a beteg számára nagynak tűnik.
A háttérvilágítás növelése vagy a pupilla átmérőjének hatékony csökkentése érdekében egy tűlyuk használata lehetővé teheti, hogy az illető jobban lássa saját lebegőfoltjait. A fejet úgy lehet megdönteni, hogy az egyik lebegőfolt a szem középső tengelye felé sodródjon. A kiélesített képen a rostos elemek jobban kivehetőek.<ref name="med">{{cite web |title=Eye floaters and spots |author=Judith Lee, and Gretchyn Bailey |author2=Dr. Vance Thompson |publisher=All about vision |url=http://www.allaboutvision.com/conditions/spotsfloats.htm |access-date=2008-02-01}}</ref>
A háttérvilágítás növelése vagy a pupilla átmérőjének hatékony csökkentése érdekében egy tűlyuk eszköz használata lehetővé teheti, hogy az illető jobban lássa saját lebegőfoltjait. A fejet úgy kell megdönteni, hogy az egyik lebegőfolt a szem középső tengelye felé sodródjon. A kiélesített képen a rostos elemek jobban kivehetőek.<ref name="med">{{cite web |title=Eye floaters and spots |author=Judith Lee, and Gretchyn Bailey |author2=Dr. Vance Thompson |publisher=All about vision |url=http://www.allaboutvision.com/conditions/spotsfloats.htm |access-date=2008-02-01}}</ref>


Meglepően magas volt a retinaszakadások jelenléte az újonnan jelentkező üvegtesti homály esetén (14%; 95%-os megbízhatósági intervallum, 12-16%), amint arról a Journal of the American Medical Association folyóiratban a Rational Clinical Examination Series részeként közzétett metaanalízis beszámolt.<ref>Hollands H, Johnson D, Brox AC, Almeida D, Simel DL, Sharma S. Acute-onset floaters and flashes: is this patient at risk for retinal detachment? JAMA. 2009 November 25;302(20):2243–9.</ref> Az újonnan jelentkező villanások és/vagy üvegtesti homály esetén, különösen, ha látásvesztéssel vagy látótér-korlátozással társulnak, sürgősebb szemészeti kivizsgálást igényeljenek.
Meglepően magas volt a retinaszakadások jelenléte az újonnan jelentkező üvegtesti homály esetén (14%; 95%-os megbízhatósági intervallum, 12-16%), amint arról a Journal of the American Medical Association folyóiratban a Rational Clinical Examination Series részeként közzétett [[metaanalízis]] beszámolt.<ref>Hollands H, Johnson D, Brox AC, Almeida D, Simel DL, Sharma S. Acute-onset floaters and flashes: is this patient at risk for retinal detachment? JAMA. 2009 November 25;302(20):2243–9.</ref> Az újonnan jelentkező villanások és/vagy üvegtesti homály esetén, különösen, ha látásvesztéssel vagy látótér-korlátozással társulnak, sürgősebb szemészeti kivizsgálást igényeljenek.


== Kezelés ==
== Kezelés ==
Míg léteznek műtétek a lebegőfoltok súlyos eseteinek korrigálására, nincsenek olyan gyógyszerek (ideértve a szemcseppeket is), amelyek korrigálhatnák ezt az üvegtestromlást. A lebegőfoltokat gyakran a normális öregedési folyamat okozza, és általában kevésbé zavaróak, amint az ember megtanulja figyelmen kívül hagyni őket. A fel/le és balra/jobbra nézés hatására elhagyják a közvetlen látómezőt, mivel az üvegtest a hirtelen mozgás miatt kavarog.<ref>{{Cite web |url=https://web.archive.org/web/20130728004305/http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/tutorials/flashesandfloaters/ot089103.pdf |title=Flashes and Floaters |accessdate=2021-11-13}}</ref> Ha a lebegőfoltok száma jelentősen megnövekszik és/vagy súlyosan befolyásolják a látást, akkor az alábbi kezelések valamelyike szükségessé válhat.

2017 óta nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a sebészi vitrectomia és a lézeres vitreolízis biztonságosságának és hatékonyságának összehasonlítására a lebegőfoltok kezelésében. Egy 2017-es Cochrane felülvizsgálat nem talált olyan releváns tanulmányt, amely összehasonlította volna a két kezelést.<ref>{{Cite journal|title=Nd:YAG laser vitreolysis versus pars plana vitrectomy for vitreous floaters|url=https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6481890/|journal=The Cochrane Database of Systematic Reviews|date=2017-06-01|issn=1469-493X|pmid=28570745|pages=CD011676|volume=2017|issue=6|doi=10.1002/14651858.CD011676.pub2|first=Jan|last=Kokavec|author=Zhichao|coauthors=Justin C}}</ref>

Agresszív marketing kampányokkal népszerűsítették a lézeres vitreolízis alkalmazását az üvegtesti homály kezelésére.<ref>{{Cite web |title=Vitreolysis - Ellex |url=https://web.archive.org/web/20160501033345/http://www.ellex.com/physicians/treatment-spotlight/vitreolysis/ |work=web.archive.org |date=2016-05-01 |accessdate=2021-11-13}}</ref><ref>{{Cite web |title=About Vitreolysis - Ellex |url=https://web.archive.org/web/20160502221837/http://www.ellex.com/patients/floaters/about-vitreolysis/ |work=web.archive.org |date=2016-05-02 |accessdate=2021-11-13}}</ref> Jelenleg nem áll rendelkezésre szilárd bizonyíték a lézeres vitreolízissel történő kezeléssel kapcsolatban. A két kezelési módot összehasonlító legerősebb rendelkezésre álló bizonyítékok csak visszamenőleges esettanulmányok.<ref>{{Cite journal|title=Nd:YAG vitreolysis and pars plana vitrectomy: surgical treatment for vitreous floaters|url=https://www.nature.com/articles/6700026|journal=Eye|date=2002-01|issn=1476-5454|pages=21–26|volume=16|issue=1|doi=10.1038/sj.eye.6700026|language=en|first=Y. M.|last=Delaney|author=A.|coauthors=L.}}</ref>


==== Műtéti beavatkozás ====
==== Műtéti beavatkozás ====
A vitrectomia sikeres lehet a súlyosabb esetek kezelésében.<ref>{{Cite journal|title=Pars-plana-Vitrektomie bei idiopathischen Glaskörpertrübungen|url=http://www.thieme-connect.de/DOI/DOI?10.1055/s-2005-858497|journal=Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde|date=2005-09|issn=0023-2165|pages=728–732|volume=222|issue=09|doi=10.1055/s-2005-858497|language=de|first=M.|last=Roth|author=P.|coauthors=F.}}</ref><ref>{{Cite web |title=Eye-Floaters.com • Treating Eye Floaters • Pars plana vitrectomy (PPV) & Floater Only Vitrectomy |url=https://web.archive.org/web/20070105025556/http://www.eye-floaters.com/treatingfloaters-vitrectomy.php |work=web.archive.org |date=2007-01-05 |accessdate=2021-11-13}}</ref> A technika általában három nyílás kialakítását jelenti a sclera úgynevezett pars plana részén keresztül. Ezek közül a kis átmérőjű műszerek közül az egyik egy infúziós nyílás a sóoldat utánpótlására és a szem nyomásának fenntartására, a második egy száloptikás fényforrás, a harmadik pedig egy vitrector. A vitrector egy szívóeszközhöz csatlakoztatott, oda-vissza mozgó vágóheggyel rendelkezik. Ez a kialakítás csökkenti az üvegtesten keresztül a retinára gyakorolt húzást. Néha varrat nélküli, önzáró technikát is alkalmaznak.

A legtöbb beavatkozáshoz hasonlóan azonban a vitrectomia is magában hordozza a szövődmények kockázatát,<ref>{{Cite web |title=Floaters, Facts About [NEI Health Information] |url=https://web.archive.org/web/20131207084700/http://www.nei.nih.gov/health/floaters/floaters.asp |work=web.archive.org |date=2013-12-07 |accessdate=2021-11-13}}</ref> többek között: retinaleválás, elülső üvegtest leválás és makulaödéma - ami veszélyeztetheti a látást, vagy ronthatja a meglévő lebegőfoltokat (retinaleválás esetén).


==== Lézer ====
==== Lézer ====
A lézeres vitreolízis egy lehetséges kezelési lehetőség az üvegtestszálak és a homályok eltávolítására. Ennél az eljárásnál egy szemészeti lézer (általában [[ittrium-alumínium-gránát]] (YAG) lézer) nanoszekundumos impulzusok sorozatát alkalmazza alacsony energiájú lézerfénnyel az üvegtesti homályok elpárologtatására és az üvegtesti szálak leválasztására. A kifejezetten az üvegtest plasztikára tervezett YAG-lézerrel végzett eljárás esetén az plasztikával kapcsolatos mellékhatások és szövődmények ritkák. A YAG-lézereket azonban hagyományosan a szem elülső részén történő alkalmazásra tervezték, azaz a hátsó capsulotomia és az iridotomia kezelésekre. Ennek eredményeképpen gyakran korlátozott rálátást biztosítanak az üvegtestre, ami megnehezítheti a célzott lebegőfoltok és hártyák azonosítását. Emellett a környező szemszövetek károsodásának nagy a kockázata. Ennek megfelelően a vitreolízist nem alkalmazzák széles körben, és csak nagyon kevés szakember végzi. Egyikük, John Karickhoff több mint 1400 alkalommal végezte el az eljárást, és 90 százalékos sikerességi arányt állított fel.<ref>{{Cite web |url=http://www.cbsnews.com/stories/2007/01/30/health/main2413321.shtml |title=Surgery To Rid Eye "Floaters" Scrutinized |accessdate=2021-11-13}}</ref> A MedicineNet weboldal azonban azt állítja, hogy "nincs bizonyíték arra, hogy ez a lézeres kezelés hatékony lenne. A lézer használata jelentős kockázatot jelent az egyébként egészséges szem látására vonatkozóan is."<ref>{{Cite web |title=Eye Floaters (Flashes, Black Spots) Causes, Treatment, Symptoms |url=https://www.medicinenet.com/eye_floaters/article.htm |work=MedicineNet |accessdate=2021-11-13 |language=en}}</ref>


==== Gyógyszeres kezelés ====
==== Gyógyszeres kezelés ====
Az enzimatikus vitreolízist kipróbálták a vitreomakuláris adhézió (VMA) és az anomális hátsó üvegtest-leválás kezelésére. Bár a hatásmechanizmus hatással lehet a klinikailag jelentős lebegőfoltokra, 2015 márciusában még nem végeztek klinikai vizsgálatokat annak megállapítására, hogy ez terápiás alternatívája lehet-e akár a konzervatív kezelésnek, akár a vitrectomiának.<ref>{{Cite web |url=http://www.oneclearvision.org/eye-floater-research/pharmacologic-vitreolysis/ |title=Pharmacologic vitreolysis |accessdate=2021-11-13}}</ref>


==== Atropin ====
==== Atropin ====
Kis dózisú [[atropin]] cseppentése a szembe kitágítja a pupillát, így csökkenti a lebegőfoltok által a retinán kialakuló árnyékképződést.<ref>{{Cite web |title=Official ESCRS {{!}} European Society of Cataract & Refractive Surgeons |url=https://www.escrs.org/Lisbon2017/programme/free-papers-details.asp?id=28365&day=0 |work=www.escrs.org |accessdate=2021-11-13}}</ref><ref>{{Cite journal|title=Short-term effects of low-concentration atropine eye drops on pupil size and accommodation in young adult subjects|url=https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30145612/|journal=Graefe's Archive for Clinical and Experimental Ophthalmology = Albrecht Von Graefes Archiv Fur Klinische Und Experimentelle Ophthalmologie|date=2018-11|issn=1435-702X|pmid=30145612|pages=2211–2217|volume=256|issue=11|doi=10.1007/s00417-018-4112-8|first=Hakan|last=Kaymak|author=Andreas|coauthors=Yvonne}}</ref>


== Epidemiológia ==
== Epidemiológia ==


Az üvegtest-leválás jellemzően az 50 évesnél idősebb betegeket érinti, és 80 éves korig egyre gyakoribb. A rövidlátó személyek esetében megnő az üvegtest-leválás kockázata. Ezenkívül a szemgolyót ért közvetlen traumát követő gyulladásos betegségben szenvedő vagy nemrégiben szemműtéten átesett szemek esetében is megnő az üvegtesti homály kialakulásának esélye. Úgy tűnik, hogy a férfiak és a nők egyformán érintettek. <ref>{{CitLib |aut=Reece Bergstrom |aut2=Craig N. Czyz |tit=Vitreous Floaters |ann=2021 |url=http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK470420/ |accd=2021-11-13}}</ref>

== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}
63. sor: 74. sor:


* {{fordítás|en|Floater|oldid=??????}}
* {{fordítás|en|Floater|oldid=??????}}

== Források ==
*
*
== További információk ==
== További információk ==
[https://coopervision.hu/latasgondozas-es-az-egeszseges-szemek/uvegtesti-homalyok Úszkáló foltok a szemben]

[https://www.webbeteg.hu/cimke/%C3%9Cvegtesti%20hom%C3%A1ly Üvegtesti homály téma]

[https://uszkalofoltok.hu/szemben-uszkalo-foltok-kezelese/ Üvegtesti homályok kezelése]

[https://femina.hu/egeszseg/uvegtesti-homaly/ Mik azok az úszó foltok, ha becsukod a szemed? Van magyarázat a különös jelenségre]
*
*
== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Optikai csalódás]]

*
*

A lap 2021. november 13., 07:42-kori változata

Üvegtesti homály
Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt
Szimulált kép különálló, nem összecsomósodott darabkákról a kék égbolt előtt
LatinulMuscae volitantes
AngolulFloater
Osztályozás
BNO-10H43.2
BNO-9379.24
Leírás
Érintett szervekSzem
Főbb tünetekLebegő foltok a látótérben
DiagnosztikaKristályos lerakódások az üvegtestben
DiseasesDB31270
MedlinePlus002085
A Wikimédia Commons tartalmaz Üvegtesti homály témájú médiaállományokat.

Az üvegtesti homály vagy lebegőfoltok időnként észlelhető lerakódások a szemben ("az üvegtestben"), amely általában áttetsző, vagy az üvegtest és a retina között helyezkedik el.[1][2] Az egyes lebegőfoltok mérete, alakja, állaga, fénytörési indexe és mozgékonysága alapján mérhetők.[1] Ezeket latinul muscae volitantesnek (magyarul: "repkedő legyek") is nevezik.[3] Az üvegtest kezdetben rendszerint átlátszó, de a kor előrehaladtával fokozatosan kialakulhatnak benne tökéletlenségek. A legtöbb ember szemében jelen lévő, gyakori üvegtesti homály típus az üvegtest ezen degeneratív elváltozásai miatt alakul ki. A lebegőfoltok észlelését, amely egyesek számára zavaró vagy problémás lehet, myodesopsia vagy ritkábban myodaeopsia, myiodeopsia vagy myiodesopsia néven ismerik.[4] Többnyire nem kezelik, kivéve a súlyos eseteket, ahol a vitrektómia (műtét), a lézeres vitreolízis és a gyógyszeres kezelés hatásos lehet.

Az üvegtesti homály a retinára vetülő árnyékhibák,[5] vagy a rajtuk áthaladó fény törése miatt válik láthatóvá, és megjelenhet önállóan vagy több másikkal együtt egy csomóként a látómezőben. Foltok, fonalak vagy "pókhálók" töredékeiként tűnhetnek fel, amelyek lassan lebegnek a szemlélő szeme előtt, és különösen a szem mozgásának irányában mozognak.[2] Mivel ezek a tárgyak magán a szemen belül találhatók, nem optikai csalódások, hanem entoptikus (a szem által okozott) jelenségek. Nem tévesztendők össze a vizuális hóval, amely a televízió képernyőjén megjelenő statikussághoz hasonló, bár ez a két állapot együtt is létezhet számos vizuális zavar részeként, amelyek közé tartoznak a csillagszórók, a nyomok és az utóképek.

Jelek és tünetek

A lebegőfoltok a szemet kitöltő sűrű folyadékban, az üvegtestben,[6] vagy az üvegtest és a retina közötti folyadékzsebekben lévő tárgyakból származnak. Az üvegtest egy kocsonyás, átlátszó anyag, amely a szem nagy részét kitölti. Az üvegtesten belül, a szemlencse mögött helyezkedik el, és a szem négy optikai alkotóelemének egyike.[7] Így a lebegőtestek követik a szem gyors mozgását, miközben lassan sodródnak a folyadékban. Amikor először észleljük őket, a természetes reakció az, hogy megpróbálunk közvetlenül rájuk nézni. Azonban a tekintetünk feléjük történő irányításának kísérlete nehéz lehet, mivel a lebegőfoltok követik a szem mozgását, és a tekintet irányától eltérő oldalon maradnak. A lebegőfoltok valójában csak azért láthatóak, mert nem maradnak tökéletesen rögzülve a szemen belül. Bár a szem vérerei is elzárják a fényt, normális körülmények között láthatatlanok, mert a retinához képest fix helyen vannak, és az agy a stabilizált képeket az idegi adaptáció révén "hangolja össze".[2] A lebegőfoltok különösen akkor tűnnek fel, ha üres felületet vagy nyílt, egyszínű teret, például kék eget nézünk. A "lebegőfolt" elnevezés ellenére sok ilyen folt hajlamos a szemgolyó alja felé süllyedni, bármilyen irányban is van a szemgolyó; a fekvő helyzetben (felfelé nézve vagy háton fekve) hajlamosak a fovea, azaz a tekintet középpontja közelében koncentrálódni, míg a textúrátlan és egyenletesen megvilágított ég ideális hátteret képez a megtekintésükhöz.[6] A nappali égbolt fényessége a szem pupilla összehúzódását is okozza, csökkentve a pupillanyílást, ami kevésbé homályossá és könnyebben láthatóvá teszi az üvegtesti homályt.

A születéskor jelentkező lebegőfoltok általában egész életen át megmaradnak, míg a később megjelenők heteken vagy hónapokon belül eltűnhetnek.[8] Nem ritkák, és a legtöbb ember számára nem okoznak komoly problémát. A kórházi szemészeti osztályok egyik leggyakoribb esetei közé tartoznak. Egy 2002-es, optometristák körében végzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban optometristánként havonta átlagosan 14 beteg jelentkezett lebegőfolt tünetekkel.[9] A lebegőfolt azonban több mint kellemetlenség és zavaró tényező a súlyosabb esetekben, különösen akkor, ha a foltok állandóan a látómezőn keresztül sodródni látszanak. Az alakzatok olyan árnyékok, amelyeket az évek során kidobódott és az üvegtestben vagy az üvegtest és a retina között megrekedt fehérjék vagy más sejttörmelék apró struktúrái vetítenek a retinára. A lebegőfoltok még akkor is láthatók, amikor a szemet csukva tartjuk, különösen fényes napokon, amikor elegendő fény hatol át a szemhéjon az árnyékok megjelenítéséhez. Az üvegtesti homály azonban nem csak az idős embereket zavarják; a fiatalabbak számára is gondot okozhatnak, különösen, ha rövidlátók. Gyakoriak a szürkehályogműtétek vagy traumák után is.

A lebegőfoltok képesek a fényt felfogni és megtörni oly módon, hogy átmenetileg kissé elhomályosítják a látást, amíg az el nem mozdul egy másik területre. Gyakran a üvegtesti homálytól szenvedő emberek azt hiszik, hogy a szemük sarkából látnak valamit, ami valójában nincs is ott. A legtöbb ember egy idő után megbékél a problémával, és megtanulja figyelmen kívül hagyni ezeket a zavaró jelenségeket. A súlyos üvegtesti homályban szenvedő emberek számára szinte lehetetlen teljesen figyelmen kívül hagyni a jelentős méretű halmazokat, amelyek állandóan szinte közvetlen látómezőben vannak.

Okai

Az üvegtesti homály megjelenésének különböző okai vannak, amelyek közül a leggyakrabban előforduló okai a következők lehetnek.

Az lebegőfoltok a szem öregedésekor is előfordulhatnak; ritka esetekben a retina leválásának vagy szakadásának a jelei is lehetnek.[10]

Üvegtesti szinerézis

Az üvegtesti homály oka az üvegtesti szinerézis (cseppfolyósodás) és az életkorral járó összehúzódás. Emellett a szemgolyót ért trauma vagy sérülés is okozhatja ezt a jelenséget.[11][12]

Üveghártya- és retinaleválások

Idővel az elfolyósodott üvegtest elveszíti a tartását, és a váza összehúzódik. Ez vezet a hátsó üveghártya leválásához, amelyben az üveghártya hártya leválik az érzékelő retináról. E leválás során a zsugorodó üvegtest mechanikusan ingerelheti a retinát, ami miatt a beteg véletlenszerű villanásokat lát a látómezőben, amelyeket néha "villanásoknak" neveznek, ezt a tünetet hivatalosabban fotopsziának nevezik. A látóideg nyaka körüli üvegtest végső felszabadulása néha egy nagyméretű, általában gyűrű alakú lebegőfoltot ("Weiss-gyűrű") jelenít meg.[13] Szövődményként a retina egy része a távozó üveghártya által leszakadhat, ami a retinaleválásnak nevezett folyamat. Ilyenkor gyakran vér szivárog az üveghártyába, amit a beteg az egész látómezőben mozgó számos apró pont hirtelen megjelenéseként észlel. A retinaleválás azonnali orvosi ellátást igényel, mivel könnyen vakságot okozhat. Következésképpen mind a villanások megjelenését, mind a hirtelen megjelenő számos apró lebegőfoltot gyorsan ki kell vizsgálnia a szemésznek.[14]

A hátsó üvegtest leválása gyakoribb azoknál az embereknél, akik:

  • rövidlátók.
  • szürkehályogműtéten estek át.
  • Nd:YAG lézeres szemműtéten estek át.
  • gyulladásuk volt a szem belsejében.[15]

A hyaloid artéria regressziója

A magzati fejlődési szakaszban az üvegtestben futó artéria, az arteria hyaloida a terhesség harmadik harmadában visszafejlődik. Felbomlása néha sejtanyagot hagyhat maga után.[16]

Egyéb gyakori okok

A retinaszakadásban szenvedő betegeknél előfordulhatnak lebegőfoltok, ha a szivárgó erekből vörösvérsejtek szabadulnak fel, míg az uveitiszben vagy vitritiszben szenvedőknél többszörös lebegőfoltok és látáscsökkenés tapasztalható az üvegtestben felhalmozódó fehérvérsejtek miatt.[17] A lebegőfoltok egyéb okai közé tartozik a cisztoid makulaödéma és az asteroid hyalosis. Ez utóbbi az üvegtest rendellenessége, amelynek során kalciumrögök kötődnek a kollagénhálózathoz. Az így kialakult testek a szem mozgatásával kissé elmozdulnak, de aztán visszatérnek a rögzült helyzetükbe.

Diagnózis

A lebegőfoltokat gyakran szemész vagy optometrista könnyen megfigyelheti egy szemtükör vagy réslámpa segítségével. Ha azonban a lebegőfolt a retina közelében van, előfordulhat, hogy a megfigyelő nem látja, még akkor sem, ha a beteg számára nagynak tűnik. A háttérvilágítás növelése vagy a pupilla átmérőjének hatékony csökkentése érdekében egy tűlyuk eszköz használata lehetővé teheti, hogy az illető jobban lássa saját lebegőfoltjait. A fejet úgy kell megdönteni, hogy az egyik lebegőfolt a szem középső tengelye felé sodródjon. A kiélesített képen a rostos elemek jobban kivehetőek.[18]

Meglepően magas volt a retinaszakadások jelenléte az újonnan jelentkező üvegtesti homály esetén (14%; 95%-os megbízhatósági intervallum, 12-16%), amint arról a Journal of the American Medical Association folyóiratban a Rational Clinical Examination Series részeként közzétett metaanalízis beszámolt.[19] Az újonnan jelentkező villanások és/vagy üvegtesti homály esetén, különösen, ha látásvesztéssel vagy látótér-korlátozással társulnak, sürgősebb szemészeti kivizsgálást igényeljenek.

Kezelés

Míg léteznek műtétek a lebegőfoltok súlyos eseteinek korrigálására, nincsenek olyan gyógyszerek (ideértve a szemcseppeket is), amelyek korrigálhatnák ezt az üvegtestromlást. A lebegőfoltokat gyakran a normális öregedési folyamat okozza, és általában kevésbé zavaróak, amint az ember megtanulja figyelmen kívül hagyni őket. A fel/le és balra/jobbra nézés hatására elhagyják a közvetlen látómezőt, mivel az üvegtest a hirtelen mozgás miatt kavarog.[20] Ha a lebegőfoltok száma jelentősen megnövekszik és/vagy súlyosan befolyásolják a látást, akkor az alábbi kezelések valamelyike szükségessé válhat.

2017 óta nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a sebészi vitrectomia és a lézeres vitreolízis biztonságosságának és hatékonyságának összehasonlítására a lebegőfoltok kezelésében. Egy 2017-es Cochrane felülvizsgálat nem talált olyan releváns tanulmányt, amely összehasonlította volna a két kezelést.[21]

Agresszív marketing kampányokkal népszerűsítették a lézeres vitreolízis alkalmazását az üvegtesti homály kezelésére.[22][23] Jelenleg nem áll rendelkezésre szilárd bizonyíték a lézeres vitreolízissel történő kezeléssel kapcsolatban. A két kezelési módot összehasonlító legerősebb rendelkezésre álló bizonyítékok csak visszamenőleges esettanulmányok.[24]

Műtéti beavatkozás

A vitrectomia sikeres lehet a súlyosabb esetek kezelésében.[25][26] A technika általában három nyílás kialakítását jelenti a sclera úgynevezett pars plana részén keresztül. Ezek közül a kis átmérőjű műszerek közül az egyik egy infúziós nyílás a sóoldat utánpótlására és a szem nyomásának fenntartására, a második egy száloptikás fényforrás, a harmadik pedig egy vitrector. A vitrector egy szívóeszközhöz csatlakoztatott, oda-vissza mozgó vágóheggyel rendelkezik. Ez a kialakítás csökkenti az üvegtesten keresztül a retinára gyakorolt húzást. Néha varrat nélküli, önzáró technikát is alkalmaznak.

A legtöbb beavatkozáshoz hasonlóan azonban a vitrectomia is magában hordozza a szövődmények kockázatát,[27] többek között: retinaleválás, elülső üvegtest leválás és makulaödéma - ami veszélyeztetheti a látást, vagy ronthatja a meglévő lebegőfoltokat (retinaleválás esetén).

Lézer

A lézeres vitreolízis egy lehetséges kezelési lehetőség az üvegtestszálak és a homályok eltávolítására. Ennél az eljárásnál egy szemészeti lézer (általában ittrium-alumínium-gránát (YAG) lézer) nanoszekundumos impulzusok sorozatát alkalmazza alacsony energiájú lézerfénnyel az üvegtesti homályok elpárologtatására és az üvegtesti szálak leválasztására. A kifejezetten az üvegtest plasztikára tervezett YAG-lézerrel végzett eljárás esetén az plasztikával kapcsolatos mellékhatások és szövődmények ritkák. A YAG-lézereket azonban hagyományosan a szem elülső részén történő alkalmazásra tervezték, azaz a hátsó capsulotomia és az iridotomia kezelésekre. Ennek eredményeképpen gyakran korlátozott rálátást biztosítanak az üvegtestre, ami megnehezítheti a célzott lebegőfoltok és hártyák azonosítását. Emellett a környező szemszövetek károsodásának nagy a kockázata. Ennek megfelelően a vitreolízist nem alkalmazzák széles körben, és csak nagyon kevés szakember végzi. Egyikük, John Karickhoff több mint 1400 alkalommal végezte el az eljárást, és 90 százalékos sikerességi arányt állított fel.[28] A MedicineNet weboldal azonban azt állítja, hogy "nincs bizonyíték arra, hogy ez a lézeres kezelés hatékony lenne. A lézer használata jelentős kockázatot jelent az egyébként egészséges szem látására vonatkozóan is."[29]

Gyógyszeres kezelés

Az enzimatikus vitreolízist kipróbálták a vitreomakuláris adhézió (VMA) és az anomális hátsó üvegtest-leválás kezelésére. Bár a hatásmechanizmus hatással lehet a klinikailag jelentős lebegőfoltokra, 2015 márciusában még nem végeztek klinikai vizsgálatokat annak megállapítására, hogy ez terápiás alternatívája lehet-e akár a konzervatív kezelésnek, akár a vitrectomiának.[30]

Atropin

Kis dózisú atropin cseppentése a szembe kitágítja a pupillát, így csökkenti a lebegőfoltok által a retinán kialakuló árnyékképződést.[31][32]

Epidemiológia

Az üvegtest-leválás jellemzően az 50 évesnél idősebb betegeket érinti, és 80 éves korig egyre gyakoribb. A rövidlátó személyek esetében megnő az üvegtest-leválás kockázata. Ezenkívül a szemgolyót ért közvetlen traumát követő gyulladásos betegségben szenvedő vagy nemrégiben szemműtéten átesett szemek esetében is megnő az üvegtesti homály kialakulásának esélye. Úgy tűnik, hogy a férfiak és a nők egyformán érintettek. [33]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Cline D; Hofstetter HW; Griffin JR. Dictionary of Visual Science. 4th ed. Butterworth-Heinemann, Boston 1997. ISBN 0-7506-9895-0
  2. ↑ a b c Facts About Floaters. National Eye Institute, 2009. október 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
  3. ↑ Adult Eye Health: Mayo Clinic Radio (5 minutes in to 8 minute talk)
  4. ↑ From Greek μυιώδης "fly-like" (Myiodes was also the name of a fly-deterring deity) and ὄψις "sight."
  5. ↑ American Academy of Ophthalmology. "Floaters and Flashes: A Closer Look" (pamphlet) San Francisco: AAO, 2006. ISBN 1-56055-371-5
  6. ↑ a b Eye floaters and spots; Floaters or spots in the eye. National Eye Institute. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  7. ↑ Saladin, Kenneth. Anatomy & Physiology: A Unity of Form and Function. New York: McGraw-Hill, 614. o. (2012). ISBN 978-0-07-337825-1 
  8. ↑ Floaters may remain indefinitely. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Craig Goldsmith (2007). „Floaterectomy Versus Conventional Pars Plana Vitrectomy For Vitreous Floaters”, Kiadó: Digital Journal of Ophthalmology. (Hozzáférés: 2008. április 11.)  
  10. ↑ Floaters. NHS choices . NHS GOV.UK. (Hozzáférés: 2017. szeptember 17.)
  11. ↑ (2020. április 27.) „Vitreous Floaters”. Statpearls. PMID 29262091.  
  12. ↑ Vitreous Floaters, 2020
  13. ↑ Flashes & Floaters. The Eye Digest. (Hozzáférés: 2008. február 24.)
  14. ↑ Flashes and Floaters (Posterior Vitreous Detachment). St. Luke's Cataract & Laser Institute. [2010. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  15. ↑ Amerikai Szemészeti Akadémia - betegoktató füzet
  16. ↑ Floaters in fetal development Archiválva 2008. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  17. ↑ Alan G. Kabat: A clinician's guide to flashes and floaters. optometry.co.uk, 2009. április 1. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
  18. ↑ Judith Lee, and Gretchyn Bailey: Eye floaters and spots. All about vision. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  19. ↑ Hollands H, Johnson D, Brox AC, Almeida D, Simel DL, Sharma S. Acute-onset floaters and flashes: is this patient at risk for retinal detachment? JAMA. 2009 November 25;302(20):2243–9.
  20. ↑ Flashes and Floaters. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  21. ↑ Kokavec, Jan, Justin C (2017. június 1.). „Nd:YAG laser vitreolysis versus pars plana vitrectomy for vitreous floaters”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 2017 (6), CD011676. o. DOI:10.1002/14651858.CD011676.pub2. ISSN 1469-493X. PMID 28570745.  
  22. ↑ Vitreolysis - Ellex. web.archive.org, 2016. május 1. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  23. ↑ About Vitreolysis - Ellex. web.archive.org, 2016. május 2. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  24. ↑ Delaney, Y. M., L. (2002. január 1.). „Nd:YAG vitreolysis and pars plana vitrectomy: surgical treatment for vitreous floaters” (angol nyelven). Eye 16 (1), 21–26. o. DOI:10.1038/sj.eye.6700026. ISSN 1476-5454.  
  25. ↑ Roth, M., F. (2005. szeptember 1.). „Pars-plana-Vitrektomie bei idiopathischen Glaskörpertrübungen” (német nyelven). Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde 222 (09), 728–732. o. DOI:10.1055/s-2005-858497. ISSN 0023-2165.  
  26. ↑ Eye-Floaters.com • Treating Eye Floaters • Pars plana vitrectomy (PPV) & Floater Only Vitrectomy. web.archive.org, 2007. január 5. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  27. ↑ Floaters, Facts About [NEI Health Information]. web.archive.org, 2013. december 7. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  28. ↑ Surgery To Rid Eye "Floaters" Scrutinized. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  29. ↑ Eye Floaters (Flashes, Black Spots) Causes, Treatment, Symptoms (angol nyelven). MedicineNet. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  30. ↑ Pharmacologic vitreolysis. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  31. ↑ Official ESCRS | European Society of Cataract & Refractive Surgeons. www.escrs.org. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  32. ↑ Kaymak, Hakan, Yvonne (2018. november 1.). „Short-term effects of low-concentration atropine eye drops on pupil size and accommodation in young adult subjects”. Graefe's Archive for Clinical and Experimental Ophthalmology = Albrecht Von Graefes Archiv Fur Klinische Und Experimentelle Ophthalmologie 256 (11), 2211–2217. o. DOI:10.1007/s00417-018-4112-8. ISSN 1435-702X. PMID 30145612.  
  33. ↑ Reece Bergstrom – Craig N. Czyz: Vitreous Floaters. 2021. Hozzáférés: 2021. november 13.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Floater című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Úszkáló foltok a szemben

Üvegtesti homály téma

Üvegtesti homályok kezelése

Mik azok az úszó foltok, ha becsukod a szemed? Van magyarázat a különös jelenségre

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üvegtesti_homály&oldid=24378856”