„Dunning–Kruger-hatás” változatai közötti eltérés
Tgr (vitalap | szerkesztései) enwikiből fordítva |
(Nincs különbség)
|
A lap 2007. június 27., 17:05-kori változata
A Dunning-Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud mások, nála jártasabb embereknél.
A jelenséget a Cornell University két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.[1]
Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél (Charles Darwin szavaival élve „a tudás magabiztossá tesz, a tudatlanság méginkább”). Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzánemértők
- hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
Erre a hipotézisre építve egy tesztsorozatot végeztek a Cornell hallgatóin, amiben a saját logikus érvelési képességüket, nyelvtani ismereteiket és humorérzéküket kellett értékelniük. Egy teszt kitöltése és az eredményük megismerése után azok, akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól, azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.
Daniel Ames és Lara Kammrath hasonló eredményekre jutott a mások iránt való érzékenységet vizsgálva.[2] Burson Larrick és Joshua Klayman[3] ezzel szemben arra jutott, hogy az adatok nem egyértelműek, és Kruger és Dunnig következtetése statisztikai hibákon is alapulhat.
Dunning és Kruger 2000-ben Ig Nobel díjat kaptak a munkásságukért.[4]
Lásd még
Források
- ↑ Justin Kruger, David Dunning (1999). „Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments”. Journal of Personality and Social Psychology 77 (6), 1121–34. o. PMID 10626367.
- ↑ Daniel R. Ames, Lara K. Kammrath (2004. Sep). „Mind-Reading and Metacognition: Narcissism, not Actual Competence, Predicts Self-Estimated Ability”. Journal of Nonverbal Behavior 28 (3), 187–209. o, Kiadó: Springer Netherlands. DOI:10.1023/B:JONB.0000039649.20015.0e.
- ↑ Katherine A. Burson (2006). „Skilled or Unskilled, but Still Unaware of It: How Perceptions of Difficulty Drive Miscalibration in Relative Comparisons”. Journal of Personality and Social Psychology 90 (1), 60–77. o. DOI:10.1037/0022-3514.90.1.60.
- ↑ The 2000 Ig Nobel Prize Winners. Improbable Research. (Hozzáférés: 2007. június 23.)
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |