Ószász genezis

Ószász genezis
Szerző	nem ismeretes
Eredeti cím	Altsächsische Genesis
Megírásának időpontja	9. század
Nyelv	ószász
Témakör	a bibliai genezis
Kiadás
Magyar kiadás	nincs
Külső hivatkozás	http://www.hs-augsburg.de/~harsch/germanica/Chronologie/09Jh/Genesis/gen_frag.html

Az ószász genezis (németül: Altsächsische Genesis) a Heliand mellett az egyetlen olyan 9. századi költemény, amely ószász (óalnémet) nyelven íródott.

Felfedezése

Korábban ismert volt, hogy a Heliand költemény latin nyelvű bevezetője utal az Újszövetséget feldolgozó Heliand mellett az Ószövetség ószász feldolgozására is – amit azonban sokáig nem találták meg. Eduard Sievers a 19. század második felében írott munkájában (Der Heliand und die angelsächsische Genesis, 1875) valószínűsítette, hogy az akkoriban már ismert Angolszász genezis egy része tulajdonképpen az elveszettnek hitt ószász genezis fordítása. A föltevést igazolta Karl Zangemeister, aki 1893-ban a Vatikáni Apostoli Könyvtár egyik IX. századi kéziratában ráakadt az ószász genezis négy töredékére.

Leírása

Mai ismereteink szerint az ószász genezist ismeretlen szerző jegyezte le a 840-es évek körül, alliteráló (Stabreim) hosszúsorokban (Langzeile). A bibliai genezist mutatja be úgy, hogy a germán hősköltemények stíluselemeit felhasználja és a korabeli jogi viszonyokat bevonja a költemény világába. Feltételezhető, hogy a költeményhez apokrif forrásokat is felhasználtak (Antikrisztus-legenda, Henoch-legenda, Angyalok bukása).

Az ószász genezisből csak három töredék maradt fenn, összesen 337 versszak utóiratként a Heliand egy kivonatával közösen egy 9. századi mainzi komputista kéziratban. Megerősíti a Helianddal való összetartozását az is, hogy a Heliand latin nyelvű előszavában (Praefatio) említésre kerül Lajos király (bizonytalan, hogy Német Lajosról avagy (Jámbor) Lajosról van-e szó), aki a szász énekest azzal is megbízta, "uetus ac nouum Testamentum in Germanicam linguam poetice transferre" ("hogy az Ó- és az Újszövetséget német nyelvre énekekben átültesse"). A praefatio viszont valószínűleg később keletkezett, és a genezis költője inkább a Heliand költőjének utódja, mintsem ugyanaz a személy lehetett. A költemény további tartalmára ill. formai felépítésére enged következtetni az angolszász genezis (B), amely részeiben az ószász genezis hű fordításának tekinthető.

• I. Töredék: A bűnbeesés után
• II. Töredék: Ábel meggyilkolása után
• III. Töredék: Sodoma elsüllyedése

Források

• Burkhard Taeger, Artikel Altsächsische Genesis, in: Verfasserlexikon, Első kötet (1978), 313–317 oldal.
• Bokor József (szerk.). Heliand, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 29. 

Külső Hivatkozás

• A szövegtöredékek (Bibliotheca Augustana)