Óleum
Óleum | |
IUPAC-név | dikénsav |
Más nevek | óleum, pirokénsav |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
---|---|
Kémiai képlet | H2S2O7 |
Moláris tömeg | 178 g/mol |
Megjelenés | tiszta, színtelen, levegőn füstölgő, szúrós szagú, olajszerű, viszkózus folyadék |
Halmazállapot | folyadék |
Oldhatóság (vízben) | Korlátlanul elegyedik Exoterm reakció |
Veszélyek | |
EU osztályozás | korrozív (C) |
R mondatok | R35 |
S mondatok | (S1/2), S26, S30, S45 |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az óleum (H2S2O7) (latinul oleum = "olaj") vagy füstölgő kénsav színtelen, nagy sűrűségű, levegőn füstölgő sav. A kén egyik oxosava. Sói a diszulfátok, régiesen piroszulfátok.
Előállítása
[szerkesztés]Óleumot kontakt eljárással készítenek, ahol ként oxidálnak kén-dioxiddá, majd további oxidálással vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében kén-trioxiddá, amit tömény kénsavban oldanak fel.
Felhasználása
[szerkesztés]Laboratóriumban kén-trioxidot lehet előállítani belőle tiszta üveg készülékben, kétszeres vákuumdesztillációval.
Kénsavgyártás
[szerkesztés]Az óleum fontos alapanyaga a kénsavnak. Ugyanis amikor kén-trioxidot oldunk vízben, akkor a lassú oldódás mellett köd képződik, amit nehéz visszaoldani, de amikor a kén-trioxidot kénsavban oldanak, akkor az gyorsan feloldódik ködképződés nélkül. Utána vízzel felhígítják az óleumot, és így nyernek további koncentrált kénsavat.
Források
[szerkesztés]- N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 952., 960., 962., 963. oldal. ISBN 963-19-5255-X